Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Czeglédy Ilona: Az isaszegi római katolikus templom feltárása és műemléki helyreállítása
Antal 5 veszi meg, így sorsa Gödöllőéhez kapcsolódott. — A források szerint — 1675-ben még épnek látszott, 1716-ban romjaiból kiemelték, Johannes Ignazz de Kurucz báró renováltatta. 1734, 1758-ban Grassalkovich Antal restauráltatta. — 1863-ban Rómer Flóris járt itt, leírta, 6 lerajzolta az épületet, megjelölve annak középkori részeit. 1902-ben a koronauradalom javíttatta. 1621-től plébánia, anyakönyvei 1735-, ill. 1775-től maradtak fenn. 1939-ben Csányi Károly 7 tárta fel a gótikus déli kaput, amelyet azóta jobban is kibontottak, és a Műegyetem Ép. tört. tanszéke fel is mérte a templomot. A műemléki helyreállítást megelőző kutatásnak mindenekelőtt az volt a célja, hogy kiderítse a gótikus épület korát, megtalálja a minden valószínűség szerint a hajó keleti végében, a padló alatt rejlő korábbi szentély maradványait, szintjeit, a feltehetően dél felé ehhez kapcsolódó sekrestye vagy mellékkápolna maradványait, továbbá azt, nem rejt-e a háromconchás barokk szentély esetleges korábbi formákat? 2. FELTÁRÁS ÉS FALKUTATÁS 1968-ban kezdődött meg a templom műemléki helyreállítását megelőzően a régészeti feltárás és falkutatás, 8 oly mértékig, amennyire azt az épület akkori állapota lehetővé tette. A kutatások feladata volt, hogy adatokat és szempontokat adjon a helyreállítási terv elkészítéséhez, továbbá teljesebbé tegye a templom építéstörténetével kapcsolatos eddigi ismereteinket, tisztázva a még ismeretlen összefüggéseket és részleteket. Az 1968 májusában történt régészeti feltárás és falkutatás, valamint az 1969ben a műemléki felméréssel egyidőben végzett kutatás eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: Először az épület belsejében, majd kívül a nyugati kapunál korábban látszó, a déli fal vakolata alól előbukkanó ajtónyilások közelében, az átépítéseket mutató támpilléreknél, a szentély alatti kripta szellőzőnyilásainál kezdtük meg a kutatást. A feltárással párhuzamosan falkutatási munkát végeztünk: a templom belsejében az ablaknyilások középvonalának magasságában falkutató sávot húztunk, rábontottunk az ajtónyilásokra belülről is, felbontottuk a kriptába vezető lejárót (lépcsőt), továbbá kívül is több ponton megkutattuk a falakat: a hajó, a torony, sekrestye és oldalconchák külső falszövetén. Kutatás: A templom egész mai szentélye alatt barokk kripta van, amelynek lejáró lépcsőjét a diadalív előtt bontottuk fel, két szellőző ablakát kívülről tettük hozzáférhetővé. A kripta belmagassága: 1,80 m. Falai meszeltek, belül téglával (donga jellegűen) boltozott. Mi már szeméten és hulladékon kívül (amit a középső szellőzőnyíláson dobáltak be) semmit sem találtunk. Bemondás alapján tudjuk, hogy 1930 körül a kriptában tűz ütött ki, s amit meg nem bolygattak, az tűzben pusztult el. A kripta boltozata és la szentélypadozat közötti feltöltésből (a sekrestyeajtó előtt felbontottuk) faragott kövek kerültek ki. A diadalív előtti feltárásból két ferde falvonulat, korábbi szentélyfalak és korábbi, kissé szabálytalan diadalívpillér alapozások kerültek ki. A baloldali conchában pedig a ferde gótikus egykori szentélyfal külső fele ívesként került elő, amelyhez ÉK felé tartó egyenes falszakasz csatlakozik. A hajó közepe táján nyitott árkainkban ismét íves falvonulatot találtunk. A kórustartó pillérek kö432
