Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Dinnyés István: XII. századi éremlelet Abonyból
JEGYZETEK 1 CKM Adattára 1879—82.; Rég. Füz. 1/35 (1982), 85. Ezúton is köszönetet mondunk Györe Pál tanácstitkárnak, az Abonyi Lajos Falumúzeum (Abony) vezetőjének és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának a lelet felderítésében, összegyűjtésében nyújtott segítségükért. 2 Sorszámuk megegyezik a leltári sorszámmal és az illusztráció (II— VI. tábla; sziglák a VII. táblán) számozásával. A hátlapi éremkép átmérőjét mindig a középrész középső vonala mentén, a szélső gyöngykör közepéig mértük. így próbáltuk elkerülni a gyöngykör ellaposodásából adódó hibalehetőséget. Az éremanyag kezeléséért Borsos Hedvig restaurátornak, fényképeikért Apáti-Tóth Sándornak, a CKM munkatársainak tartozom köszönettel. 3 CNH 103.: a lelet érmeinek előlapja egyöntetűen eltér a CNH-ban rajzolt példánytól, megegyezik Jeszenszky, 1936, 44. oldal ábráival. A középkép első és második sorában, jobbra 3—3 vonalka; a 3. sor bal szélén pont; középen a pont mellett 1—1 vonalka; legalul, kétoldalt 1—1 pont. Köriratban több, apró eltérés mellett leglényegesebb különbség: bal alsó részen, a kifelé forduló E és a G alakú jelek között négy kis ív van a külső gyöngykör mellett, ezek két oldalán 1—1 pont a közbülső vonalkörre ütve. 4 Jeszenszky, 1936, 44. A különbség az átlagsúly felfogásából is ered. Jeszenszky válogatottan ép példányokat mért, mi a teljes anyagot. Tehettük, mert az érmek nem kopottak, s mert a forgalomba került rézpénzeknél nem valószínű a súlycsökkentő csonkítás. 5 CNH 20. és VI. oldal.; Jeszenszky, 1936, 44.; Huszár, 1964, 150. 6 Jeszenszky, 1936, 43—46. 7 Jeszenszky, a CNH 98. érmeknek 60-féle szigláját és ezek elhelyezéséből adódó, 350 variánsát ismerte; a 101. típusnál 135 sziglát és változatot tett közzé. A nagy változatosságú pénzanyag — szerinte — nem készülhetett IV. István alig féléves uralkodása alatt. Jeszenszky, 1936, 38, 40—41, 45. 8 Huszár, 1964, 146—150., 69—70. ábra. 9 Huszár, 1964, 151—152. 10 Méri, 1964, 7—9, 19, 27, 35. V. tábla 1—3, 7—9, 20—24. 11 Huszár, 1964, 145. A helyszínen járt Szabó János Győző a talált edénytöredékek és éremlelet összetartozását nem találta bizonyosnak, ez a körülmény településnyomra is utalhat. 12 CKM Adattára 1879—82.; Rég. Füz. 1/35 (1982), 85. Terepbejárások leltározatlan anyaga a CKM-ben. 13 CKM Adattára 2285—85.; Rég. Füz. 1/37 (1984), 86. Az Árpád-kori falu területén és attól DNy-ra újkőkori, urnasíros k., szkíta, szarmata, avar leletanyag is megtalálható. 14 Jeszenszky, 1936, 38.; Huszár, 1964, 152. 15 Huszár, 1964, 152.; Gedai, 1969, 113. Először az Arch. Ért. 33 (1913), 273. oldalon 1гдак a csomorkányi leletben talált, IV. István-rézpénzről. 16 Arch. Ért. 14 (1894), 139—140. A magyar dénár és egy friesachi dénár (Luschin 309—311., Aquileia, XII. század vége) rajza a 137. oldalon, 11—12. kép. 17 Huszár, 1964, 153. Irodalmi hivatkozásokkal. A CNH 98—103. rézpénzek szórványleletként (de éremgyűjteményekben is) leggyakoribb Árpád-kori pénzeink. Régóta nagy mennyiségben ismertek, jó részük bizonyára szétszóródott éremleletekből származik. 18 összefoglalóan: Gedai, 1969, 110. A XI— XII. századi, zömmel bizánci érmek lelőhelytérképe a 144. o. 19 Gedai, 1968, 147. 20 Num. Közi. 7 (1908), 171.; Jeszenszky, 1936, 37.; Gedai, 1969, 110. 21 Történelmi és Régészeti Értesítő 9 (Temesvár, 1883), 45.; Gedai, 1969, 110. 22 Gedai, 1968, 145—146. 23 Kerényi, 1950a, 451—452.; Gedai, 1969, 110. 24 Kerényi, 1950b, 21.; Gedai, 1969, 110. 25 Kerényi, 1950a, 547. 26 Kerényi, 1950b, 24. oldalon a lelet elrejtését a tatárjárással hozza összefüggésbe, de ez az időpont túl későinek tűnik. 27 Huszár, 1960, 183—186. 28 Pohl Artúr feltételezését (A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, 1975. Bp., 419
