Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Dinnyés István: XII. századi éremlelet Abonyból
három friesachi dénárt és egy III. Istvánnak tulajdonított dénárt (CNH 137. vagy hibrid változata) találtak a koponya alatt. Rézpénzről nincs említés, 16 a sírlelet tehát nem használható rézpénzeink kormeghatározásához (Jeszenszky Géza sem említette). Az Árpád-kori Magyarország területén kis számú csoportot alkotnak a csak magyar rézpénzeket tartalmazó éremleletek. Abony (CNH 101—103.) és a már említett Hort (CNH 98. és 101—103.) mellett Sümeg (26 db CNH 98.), Sztapár (Jugoszlávia, sok CNH 98. és 101.), Murány (Románia, sok rézpénz) és Zágon (Románia, 12 db CNH 101.) tartozik ide. 17 A sziglák változatossága (Abony és Hort) egyértelműen arra utal, hogy forgalomban már részt vett pénzeket rejtettek el. A lelőhelyek szétszórtsága — kis számuk ellenére is — valamilyen, az egész országot érintő indokot sugall a leletek földbe kerülése okául. Ha az abonyi érmek jó állapotának hihetünk, ez a kiváltó ok az érmek ki veréséhez, forgalomba bocsájtásához közeli időpontban következett be. A XÎT. századi Magyarországon a bizánci rézpénz is forgott. 18 Éremleleteink között vannak csak ilyeneket tartalmazó leletek, tehát a bizánci rézpénz — akárcsak a magyar rézpénz — a magyarországi pénzforgalom egyik résztvevője volt. A rézpénzek kincsképzésre alkalmatlanok lévén, elsősorban forgalmi értékként jelentettek értéket egykori elrejtőik számára. 19 Tekintsük át a leleteket. Nagyteremia (Románia): 130 db bizánci, tál alakú rézpénz; a meghatározott érmek közül 37 db II. János (1118—43), 14 db I. Mánuel (1143—80) pénze. 20 Pancsova (Jugoszlávia): sok I. Mánuel-érem. 21 Kunbaracs: Árpád-kori település területén 1 db I. Mánuel (1143—80), 1 db valószínűleg I. Mánuel rézpénz, feltehetően egy kisebb éremlelet része. 22 Ismeretlen (korábban óbudai) lelőhely: 475 ép és 20 töredékes rézpénz. 412 db I. Mánuel (1143—80), 57 db II. Andronikosz (1183—85), 6 db II. Izsák (1185—95) pénze. 23 Sarkad: 277 db bizánci rézpénzből meghatározhatatlan 45 db; 91 db I. Mánuel (1143—80), 2 db II. Andronikosz (1183—85), 45 db II. Izsák (1185—95), 94 db III. Alexiosz (1195—1203) pénze. 24 A nem nagyszámú leletcsoportból talán a nagyteremiai a legkorábbi, I. Mánuel uralkodása közepe táján rejthették el. Az ismeretlen lelőhelyű lelet már a XII. század végére, 1190 utáni évekre keltezhető. 25 Legkésőbb, hozzávetőleg 1200—1210 táján kerülhetett földbe a sarkadi lelet. 26 Bizánci rézpénz leleteink mintegy fél évszázadot fognak át. Minden bizonynyal valahol ebben a korszakban kell keresni a magyar rézpénzleletek elrejtésének időpontját is. III. Béla uralkodása (1172—1196) alatt nem tudunk az ország belső területeit is érintő, a pénzek rejtését kiváltó, történelmi eseményről. Hogy uralkodása végén, Imre királysága (1196—1204) alatt az ország belső vidékén sem volt zavartalan az élet, azt —• többek között — a kiskunlacházi, a XII. század utolsó éveire keltezett éremlelet 27 is igazolja. Ha a CNH 98—103. rézpénzek III. Béla uralkodása utolsó éveinek termékei, elrejtésüket indokolhatnák a Béla halálát követő, pártharcokkal terhes, zűrzavaros évek eseményei. Ma még ez nem több a feltételezésnél. Magyar rézpénzeink korának pontosabb meghatározását 28 továbbra is szerencsésebb leletösszefüggések felbukkanásától, esetleg XII— XIII. század eleji éremleleteink aprólékos elemzésétől várhatjuk. 418