Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Dinnyés István: XII. századi éremlelet Abonyból

hátlapi átmérő éremkép súly (mm) átm. (g) (mm) 43. E) Körirat mint CNH 101. G-szerű jel előtt C-vonalka-kör-vonalka-négy pont jelcsoport. Szigla: körirat bal alsó részén, a fordított С és kör között két pont. 22,5 CNH 103. Előlapjuk jelentősen eltér a CNH-ban rajzolt példánytól.

3 44. Szigla: körirat G-szerű jelének íve fölött két pont. 23,1 45. Szigla: körirat alján, a négy ívből álló jelcsoport és a belső gyöngykör között két pont 22 46. a. E) Körirat G-szerű jele utáni IOI jelcsoport egymásra tolódva. H) Körirat bal oldalán L-szerű, többlet jel. 23,2 b. E) Mint a. példány. H) Verőtőhibák. 22,4 Szigla: középkép középső sorában, jobb oldalon a vonalka és körök között egy pont. 17,5 Az abonyi lelet 57 pénzéből tehát 51 db a CNH 101. típusú érem, két db a 102A (P 16), 4 db pedig a 103. típushoz sorolható. Anyaguk egységesen vörösréz. Jó megtartásúak, a korrózió alig tett kárt bennük. Nem, legfeljebb alig kopottak. A körülvágáskor keletkezett éleken sincs kopás, néha kiálló forgácsdarabkák is megmaradtak. A különböző típusú érmek megtartása egyforma. A pénzek átmérojében és súlyában mutatkozó, jelentős ingadozást a pénzverés korabeli technikája magyarázza. Meghatározott súlyú nyersanyagból meghatározott darabszámú, de — a veréshez kézzel kalapált lemez egyenetlen vastagsága miatt — változó súlyú érem készült, s ezt a körülvágás pontossága még tovább változtatta. Legkisebb a 45. érem 22 mm-es, legnagyobb a 26/a. érem 24 mm-es átmérője. Az érmek többségének átmérője 23—23,5 mm között ingadozik. Az 57 pénz összsúlya 88,92 g; átlagsúly 1,558 g. Ez kisebb a Jeszenszky Géza által mért, 1,70 g-os átlagsúlynál/

1 Legkönnyebb a 38/c. érem, 1,04 g; legnehezebb pedig a 2,44 g súlyú 22/a. pénz. Néhány érem (8., 14., 43., 45. sz.) határozottan kisebb a többinél. Valamivel kisebb az előlapi éremképük, súlyuk (1,38; 1,05; 1,22 g) szerint pedig a könnyebbek közé tartoznak. Kivétel közöttük a 14. sz. pénz, aminek magas, 2,02 g-os súlyát az átlagosnál nagyobb lemezvastagság indokolja. Gyöngykört is megsértő körülvágás eredményezte a 22/a. és a 46/b. pénzek kisebb átmérőjét. A 22/a. érem így is a lelet legsúlyosabb darabja, a 46/b. érem viszont a legkönyebbekhez tartozik. Az éremképek helyenként elmosódottak. Néhány esetben ezt a verőtő hibája (pl. 16., 29., 46/b. pénzek hátlapján), vagy a verés közbeni elcsúszás (elvert részletek) okozta. Az elmosódott részletek többségében a rajzolat ellapult a felületet ért, kisebb-nagyobb ütés következtében. Igen jól látszik az ütésnyom a 11. sz. pénzen, ahol az előlapon kettős, a hátlapon egy szélesebb, árokszerű mé413