Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Pap Ildikó: A Dabas (Gyón)-paphegyi XI. századi embertani széria

21. sir: 5—6 éves gyermek (inf. I.) calotte-, maxilla- és mandibulatöredékei. Jó megtartású vázcsontok. 22. sir: 7 éves gyermek (inf. I.) jó megtartású vázcsontjai. 23. sír: maturus korú férfi jó megtartású koponyája mandibulával. Norma verticalis: ovoid. Glabella: 3. Arcus superciliaris kifejezett. Protuberantia occi­pitalis externa: 2. Közepesen fejlett processus mastoideus. Apertúra piriformis alsó szélén gyenge fossa praenasalis. Spina nasalis anterior: 3. Jó megtartású, robusztus vázcsontok. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A metrikusan is értékelhető 5 női koponya jellegei szerint a paphegyi női szériára a középhosszú, közepes vagy keskeny, középmagas agykoponya jellemző. A jelzők alapján főként dolichokran, orthokran. A homlok széles, eurymetop. Az arc rövid, középmagas, a felső arc széles, középmagas vagy magas. Keskeny járomív. A morfológiai- és a felső arcjelző értéke különböző. A szemüreg szé­les vagy középszéles, nagyon alacsony, illetve középmagas, chamaekonch. Az orr középszéles vagy keskeny, középmagas, mesorrhin. Az egyetlen férfi koponyát a nagyon keskeny, rövid agykoponya jellemzi. Hyperdolichokran, hyperhypsikran, hyperakrokran. A homlok széles, hypereury­metop. Alacsony, közepesen hosszú arc, középszéles, nagyon alacsony felső arc. Közepes szélességű járomív. Euryprosop, hypereuryen. A szemüreg keskeny, nagyon alacsony, hyperchamaekonch. Az orr középszéles, alacsony, chamaerrhin. Összefoglalva megállapítható, hogy valamennyi morfológiailag értékelhető női koponya gracilis megjelenésű. A glabella sima, l-es, 2-es fokozatú. A protu­berantia occipitalis externa alig kiemelkedő. Kicsi, gyengén fejlett processus mastoideus. A szemüreg többnyire négyszögletes, a szemüregszélek élesek. Meg­jegyzendő, hogy a férfikoponyák morfológiai jellegei is inkább feminin saját­ságokat tükröznek, azaz az arc- és az agykoponyákon kevéssé kifejezett a szek­szuális dimorfizmus. A hosszúcsontok jellemzése a mérhető 5 női és 2 férfi váz alapján: A dia­physis keresztmetszeti indexe szerint a női humerusokra a platybrachia, a fér­fiakéra az eurybracbia jellemző. A nők felkarcsontja gracilis, a férfiaké köze­pesen gracilis. A nők jobboldali numerusa kevésbé erőteljes, mint a bal. A ra­diusok között a robuszticitási index szerint nincs számottevő különbség a bilate­rális szimmetriát tekintve. A női ulnák platolenek, illetve eurolenek, a férfiaké eurolenek. A jobboldali női singosontok kis mértékben masszívabbak, mint a baloldaliak. A femurok pilaszter nélküliek vagy gyenge pilaszterűek. A férfiak combcsontja gyenge pilaszterű. A női femurok hyperplatymerek, gracilisabbak a férfiakénál. A jobboldali combcsontok az esetek túlnyomó részében masszí­vabbak, bár csak kis mértékben. A tibiák dominánsan mesoknemek. A masszi­vitásjelző adatai a két oldal vonatkozásában nem vethetők össze. A nők testmagassága a 144,87 és 165,91 cm, testsúlya 46,87 és 59,46 kg kö­zött van. Az egyetlen számítható férfi testmagasságérték 167,30 cm, nagyközepes termetre utal. A testsúly 64,95 kg. 397

Next

/
Thumbnails
Contents