Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Holport Ágnes: Ásatások Százhalombattán 1978–1982 (Előzetes jelentés)

JEGYZETEK 1 Kovács T.: A százhalombattai bronzkori telep. Arch. Ért. 96. 1969. 162. 2 Nováki Gy.: Fejér megye őskori földvárai. Arch. Ért. 79. 1952. 14. o. 14. kép. 3 Römer F.: Compte-Rendu de la Huitième Session. Budapest, 1876. 127—128. 4 Magyarország Régészeti Topográfiája (a továbbiakban MRT) XIII. 1. kötet (Kézirat) 26. kép. 5 MRT XIII./l. Részletes kutatástörténet: 815—820. o. 6 OMF Tervtár 6780. 7 Franta Dezső restaurátor megállapítása mikroszkópos vizsgálat alapján. 8 Szintén Franta D. vizsgálata. 9 Vörös István meghatározása. 10 Schmid W.: Die Fürstengräber von Kleinklein in Steiermark. Prähistorische Zeitschriften 24. 1933. 219—. Die Hallstattkultur. Symposium Steyer 1980. Katalog 3.55. 11 A magvakat P. Hartyányi Borbála határozta meg. 12 Schermann Szilárd: Magismeret I. 1966. 13 Főként hosszú szénláncú szénhidrogéneket, valamint oxigén- és kéntartalmú vegyületeket tartalmazó szerves ásványi anyag. 14 Eibner-Persy, A.: Hallstattzeitliche Grabhügel von Sopron (ödenburg) Wiss. Arb. aus dem Burg. 62. 1980. 84. o. és 18. tábla 1. 15 A vizsgálatot К. Zoffmann Zs. antropológus végezte. 16 Kemenczei T.: Beszámoló a Nagyberki-szalacskai 1974. évi ásatásról. SMK 1975. 165. o. 17 M. Kabay Éva: A szalacskai koravaskori tumulusok. FA XII. 1960. 56. o. Kemenczei T.: 1975. 165. о. Patek E.: A Hallstatt kultúra Sopron környéki csoportja. Arch. Ért. 103. 1976. 15. Patek E.: Neue Untersuchungen auf dem Burgstall bei Sopron. BRGK 63, 1982. 138. 18 V. Vadász É.: Előzetes jelentés egy koravaskari halomsír feltárásáról Süttön. Com. Arch. Hung. 1983. 41—43. о. 19 Lázár J.: Hallstatt-kori tumulusok a Ság-hegy távolabbi környékéről. Arch. Ért. 82. 1955. 205—206. о. Börzsönyi A.: Győr megyei emlékek a hallstatti korszakból. Arch. Ért. XXIX. 1909. 247. o. M. Kabay É.: 1960. 55. o. 20 M. Pichlerová: Nővé Kosariská. Die fürstlichen Hügelgräber aus den frühen Eisenzeit. MNS Historica Fontes 3. 1969. 93., 101. és 102. о. 21 Gallus S.: A soproni Burgstall alakos urnái. Arch. Hung. 13. 1934. 157. 5—8. Fekete M.: Angaben zu Kontakten zwischen Italien und Transdanubien. Savaria 16. 1982. 136. Lázár J.: 1955. 206—207. M. Kabay Ê.: 1960. 45. o. Kemenczei T.; Ujabb leletek a Nagyberki-szalacskai kora vaskori halomsírokból. Arch. Ért. 101. 1974. 11. 22 Vinski—Gasparini: Vjesnik Arh. Muz. u. Zagrebu 3. Ser. 2. 1961. 39. és 6. t. Frey O.-H.: Die Entstehung der Situlenkunst. RGF 31. Berlin 1969. 72. Vasié, R.: Kulturne grupe sztarijeg gvozdenog dóba u Jugoslaviji. Beograd, 1973. 4. o. és IV. t/2. 23 Horváth A.: A vaszari és a somlóvásárhelyi Hallstatt-kori halomsírok. VMMK 8. 1969. 122. o. 19. kép. M. Kabay É.: 1960. XI. t./l. 24 M. Kabay E. idézi Gallus S. jelentését a szalacskai halmokról (i. m. 55. o.) : „Az urnák több esetben külön a sír számára készültek, igen díszesek, de roppant felületes a technikai kivitelük. Látszik, hogy gyorsan, a haláleset után készítették el őket, felületes égetéssel." 25 Pittioni, R.: Urgeschichte des österreichischen Raumes. Wien 1954. 589. Pichlerová, M.: 1969. 223. Kromer, К.: Brezje. Arh. Kat. Slovenije 2. 1959. 39. Horváth A.: 1969. 126. Bandi G.—Fekete M.: A város születése. Die Geburt der Stadt. (Vas megyei múzeumok katalógusai 95.) Vaskeresztes II. halomsír. 35