Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Simon László: Újabb avar kori leletek Nagykőrösről

Minden kétséget kizáróan megállapítható a kaszárnya helye, hiszen ennek az épületnek a déli és keleti szárnya ma is megvan: a Ceglédi út 19-ben, illetve az Abonyi utca 2-ben az Arany János Múzeum, illetve magánlakások és a GAMESZ helyezkednek el.

66 Ettől az épülettől északra kb. 200 m-re állt a mai csónakázó tó északi partján a Nagykőrösi Korcsolyázó Egylet csarnoka.

67 Ezt a helyet és közvetlen környékét hívták akkoriban Korcsolyázó térnek. Ettől északra, tehát a Ménesi utca—Balaton utca—Ceglédi út által határolt háromszög északi részében lehetett a szóban forgó lelőhely (2. kép). Sajnos a fülbevalópár típusával kapcsolatban semmilyen adatot nem közöl a Nemzeti Múzeum válaszlevele, csupán csak használatnak korát jelölte meg és utalt viszonylagos gyakoriságára. A rekonstrukciós rajznak tekinthető vázlat nincs meg a nagykőrösi levéltárban. A lelet súlya (18,52 g) nagyjából egy nagygömbös fülbevalópár súlyának felel meg,

68 de nem tudjuk, hogy a 4 darab pontosan kiegészítette egymást és nem hiányzott-e több rész a fülbevalópárból. Valószínűleg tűtartóra vonatkozhat

69 a „csontnyelű kés" megnevezés. Ezt a nézetet igazolja, hogy Hampel 1905-ben megjelent monográfiája szerint a századelő hivatásos régészei is késnyélnek határozták meg

70 ezt a tárgyat, amelyről László Gyula később bebizonyította, hogy valójában tűtartó.

71 Amennyiben a fülbevalópár valóban a nagygömbös típushoz tartozott, úgy sírunkat a korai avar korra keltezhetjük.

72 Pontosabb datálás szempontjából nem irányadó a tűtartó viselete,

73 akárcsak a váz tájolásának iránya: É—D irányítású sírok (és vázak), ha nem is túl gyakran, a korai és kései avar korban egyaránt előfordulnak.

74 Egy évvel korábban, az 1906/1907. tanévben szintén egy érdekesnek tűnő lelettel gyarapodott a főgimnázium régiségtára. Esetleg avar kori (?) nagyszíj vég (?) lehet az az „ezüst lágyékvédő lemez", amelyet a „középső hegyi szőlő mellett találtak a vályogvető gödörben" egy nyílcsúccsal együtt.

75 A „középső hegyi szőlő" helymegjelölés a mai Bokros dűlőnek a városhoz közelebb eső felére vonatkozik.

76 A szőlőterület és a város lakott része között legelő, aklok, kertek voltak egykor,

77 valószínű, hogy itt voltak a vályogvető gödrök is. Ez feltehetőleg azonos lehet azzal a nagy és szabályos körvonalú mélyedéssel, amely a szintvonalas térképek szerint az Abonyi út—Niklosz János utca—Barát utca—Vági István utca által határolt terület keleti részén helyezkedik el (2. kép). A két belterületi lelőhely egymástól kb. 2—300 m-re lehet. Az itt előkerült leletek a főgimnázium érem- és régiségtárának többi darabjával együtt az I. világháború idején eltűntek. NAGYKÖRÖS — SZÁRAZ DÜLÖ 1984 őszén az Arany János Mgtsz kezelésében levő Száraz dűlőben a Lajosmizse—Nagykőrös határút közelében, az Örkényi úttól délre erdősítést megelőző mélyszántást végeztek, amelynek során szarmata, avar és kora Árpád-kori objektumok kerültek felszínre (2. kép). November 22. és december 4-e között végzett leletmentésen feltártunk 3 avar, egy X—

XI. századi sírt és egy áldozati (?) tűzhelyet az utóbbi sír mellett. Az avar sírok közül az egyikben sem csontvázat, sem leletet nem találtunk. A másik két sír halottját koporsóba temették, mindkét esetben megfigyeltük 337