Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Simon László: Újabb avar kori leletek Nagykőrösről

Láncszemtípusunk nagysága 1,2—3,0 cm között váltakozik. A nagykőrösi láncszemek a kisebb fajtákhoz tartoznak. Ebben a tekintetben rokon vele a gátéri 150. sír 1,1 cm-es,

24 a Budapest, Fehérvári úti temető 8. sír 1,4 cm-es

25 és az orosházi 1,3 cm-es

26 darab. Sós Ágnes 1961-ben a Szigetszentmiklós-hárosi temetőmaradvány közlésekor összegyűjtötte az 1., 8., 14. sírokból kikerült tömör, bronz S-szemes láncok párhuzamait.

27 Használati idejüket — főként a Heraclius és Heraclius Constanüus (613—641) veretével datált szeghegyi lelet alapján — a korai avar korra tette. Az általa publikált és idézett láncok legtöbbször csengőt vagy pipereeszközt, esetleg amulettet tartottak, s a sírban a medence körül helyezkedtek el. Az azóta közzétett leletek alapján tudjuk, hogy ez csak egyik módja a szóban forgó láncok felhasználásának. A Várpalota-gimnáziumi temető 192. sírban a bal könyök táján orsókarika, bronz kulcs, súly, tarsolyzáró stb. szomszédságában egy 24 cm hosszú bronz lánc is előkerült. Bizonyos, hogy itt a lánc tarsolyíüggesztő szerepet játszott.

28 Legutóbb a zamárdi nagy avar temetőben láttak napvilágot tarsoly közelében S-szemes láncok (137., 225., 324., 441. sír).

29 E két utóbbi példa nyomán ugyanez a rendeltetés valószínűsíthető Várpalota-Unió 20. sírjának a medence jobb szélénél csont síp és csont lemezek mellett lelt, illetve ugyanezen temető 24. sírjának a váz bal keze alól előkerült különböző méretű bronz láncok egyikéről is.

30 Régebbi és újabb ásatások egyaránt arról tanúskodnak, hogy a kést, csengőt, piperetárgyat stb. tartó S-szemes bronz láncok zöme a medence környékén került, elő, tehát az övhöz rögzített valamilyen 'tárgyat vagy esziközt: AndocsŰjhalastó 12., 16. sír,

31 Andocs, Temető utcai 142. sír

32 Aradac-Mecka,

33 Balatonfűzfő, Szalmássy-telep 2. és ,,K'" sír,

34 Budapest, Fehérvári út 8. sír,

35 Dunaszekcső, szórvány,

30 Környe 41. sír,

37 Orosháza, Dénes-téglagyár,

38 Várpalotagimnázium 208. sír,

39 Zamárdi,

40 Tatabánya-Alsógalla 165. sír.

41 Lánctípusunk általában női sírok leletei közé tartozik, de megtalálható férfisírban is, pl. Andocs, Temető utca 142. sír, Zamárdi 225. sír. Mivel a gepida női viseletben aránylag gyakran alkalmaztak bronz és vas láncot, Fettich Nándor gepidáknak tartotta a fentiekben felsorolt avar kori temetkezések halottait.

42 A bírálat ellenére

43 az 1970-es évek elején még tartotta magát ez a feltevés/

4 Más irányú etnikus kapcsolatot sejtet Sós Ágnes, aki a Szigetszentmiklóshárosi 14. sír halottjában az ún. ujjas fibulaviselet alapján avar közösségbe beházasodott keleti szláv nőt vagy utódját feltételez/

15 Ugyanakkor S alakú láncszem megtalálható az utigurokhoz köthető VII—

VIII. századi boriszovói temetőben is,

46 ahol a sírrítus és az eoüékanyag egy része a Kárpát-medencei avar leletek megfelelője. Erdélyi István ezt az utigurral rokon kutrigur nép Duna-vidéki jelenlétével magyarázza, pontosabban a hazai avar kori leletanyag analóg együtteseit kutrigur hagyatékként értékeli.

47 Ha ehhez még hozzávesszük a fent említett késő római és szarmata (ide tartozik az adai lelet is)

48 leleteket is, teljes a bizonytalanság e tárgytípus eredete körül. Kézenfekvőnek tűnik a kutrigurok rovására írni elterjedésüket, de minden különösebb nehézség nélkül eredeztethetjük a Keszthely-kultúrán keresztül a késő antik népességtől is. Biztosat csak az eddigieknél jóval alaposabb anyaggyűjtés kiértékelése után mondhatunk. Függőnk legjobb analógiáját a múlt században talált ún. peszéradácsi (tulajdonképpen kunpeszéri)

49 leletben találjuk meg. A szintén gerincéles pengéjű rokon darab azonban ezüstből készült, és a szögletes keresztmetszetű igen rövid 332