Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Sopron Sándor: Újabb római feliratok Pest megyéből

Szigetmonostor 10. Oltárkő (20. kép). 1983-ban a szigetmonostori rk. plébániahivatal kerítésfalába befalazva ke­rült elő, ahonnan a szentendrei Ferenczy Múzeum kőtárába szállították be. A mészkőből faragott oltárkő párkányát mindhárom oldalon, lábazatát elöl és bal oldalon lefaragták. A lábazata jobb oldalt ferdén levágott. A dedikáció első sora, mely a párkányon lehetett, elpusztult. A kő magassága 97, szélessége 30,5, vastagsága 29, a betűk magassága 3—4 cm. A felirat olvasása (21. kép): [I(ovi) O(ptimo) M(aximo) et] / Iunoni regi/n(a)e Aurel(ius) Mo/nimus decu/ rio c(o)hor(tis) / (milliariae) nov(a)e Sev/erian(a)e pro / salute sua / [e]t souru(m) / v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). Magyar fordítása: „A legjobb, a leghatalmasabb Jupiternek és Juno királynőnek. Aurelius Monimus a cohors milliaria nova Severiana decurioja a saját és övéi üdvéért fogadalmát szívesen és méltán teljesítette." A feliratot a Szentendrén állomásozott szír cohors, teljes nevén a cohors I milliaria nova Severiana Surorum sagittariorum — „a szírek 1. számú, ezer főből álló Severiana íjász gyalogosezrede" — decurioja állította. A decurio ala­csonyabb tiszti rang, a cohors egyik turmájának, mely 32 főből állt, volt a pa­rancsnoka. Feliratunkon kívül még két, Jupiternek és Junonak közösen szentelt oltár­követ ismerünk Szentendréről, mindkettőt katona állította: az egyiket Alexan­der Severus uralkodása alatt (222—235) a legio II adiutrix egyik közkatonája, 103 míg a másikat 297-ben egy veter anus, 104 aki valószínűleg már az akkor itt állo­másozó équités Dalmatáé 105 katonája lehetett. A capitoliumi triászhoz tartozó Jupiter és felesége Juno istennőnek állított oltárkövek túlnyomórészt Aquin­cumban és Brigetioban, illetve közvetlen környékükön kerültek elő, állítójuk nagy többsége hivatalos személy, vagy katona volt. 106 Katonánk cognomenje jellegzetesen szír név. A Monimus név Pannoniában csak Marcus Aurelius uralkodása (161—180) utáni időkben fordul elő, s mindez ideig kizárólag a másik, Pannoniában állomásozó szír cohors állomáshelyéről, a dunaújvárosi (Intercisa) táborból volt ismeretes. 107 A szír eredetű Monimus név 108 az interciai feliratoknál három esetben kétségtelenül a szíriai Hemesa (Homs) városából származott családnál fordul elő, 109 míg a negyedik Aurelius Monimus a hemesai cohors beneficiariusa volt. 110 Rajtuk kívül még egy Aurelius Monimus eques ismeretes Intercisa-ból, 111 aki valószínűleg ugyancsak a szír cohors katonája lehetett. A Monimus cognomen az európai tartományokban csak szórványosan for­dul elő. 112 Az a tény, hogy Pannoniában eddig csak szír környezetből ismere­tes azt jelenti, hogy oltárkövünk állítója, aki szír cohorsban szolgált, egyúttal szír családból is származott. Az Aurelius családnév alapján feltehetően 212-ben, a Constitutio Antoniniana révén nyerték el a polgárjogot. A szentendrei szír cohors katonái között eddig keleti, szír nevűvel nem találkoztunk, 113 mindössze a cohors egyik katonájának családi sírkövén fordul elő görög személynevek kíséretében a szír eredetű Omaina név. 114 Szentendréről eddig mindössze egy szír eredetű név volt ismeretes, Aur(elius) Monnius, vagy Monnus, akinek a col­legium fabrum állított sírkövet. 115 Neve a Monimus névvel azonos tőből szár­mazik. 297

Next

/
Thumbnails
Contents