Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Sopron Sándor: Újabb római feliratok Pest megyéből

Szigetmonostor 10. Oltárkő (20. kép). 1983-ban a szigetmonostori rk. plébániahivatal kerítésfalába befalazva került elő, ahonnan a szentendrei Ferenczy Múzeum kőtárába szállították be. A mészkőből faragott oltárkő párkányát mindhárom oldalon, lábazatát elöl és bal oldalon lefaragták. A lábazata jobb oldalt ferdén levágott. A dedikáció első sora, mely a párkányon lehetett, elpusztult. A kő magassága 97, szélessége 30,5, vastagsága 29, a betűk magassága 3—4 cm. A felirat olvasása (21. kép): [I(ovi) O(ptimo) M(aximo) et] / Iunoni regi/n(a)e Aurel(ius) Mo/nimus decu/ rio c(o)hor(tis) / (milliariae) nov(a)e Sev/erian(a)e pro / salute sua / [e]t souru(m) / v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). Magyar fordítása: „A legjobb, a leghatalmasabb Jupiternek és Juno királynőnek. Aurelius Monimus a cohors milliaria nova Severiana decurioja a saját és övéi üdvéért fogadalmát szívesen és méltán teljesítette." A feliratot a Szentendrén állomásozott szír cohors, teljes nevén a cohors I milliaria nova Severiana Surorum sagittariorum — „a szírek 1. számú, ezer főből álló Severiana íjász gyalogosezrede" — decurioja állította. A decurio alacsonyabb tiszti rang, a cohors egyik turmájának, mely 32 főből állt, volt a parancsnoka. Feliratunkon kívül még két, Jupiternek és Junonak közösen szentelt oltárkövet ismerünk Szentendréről, mindkettőt katona állította: az egyiket Alexander Severus uralkodása alatt (222—235) a legio II adiutrix egyik közkatonája,

103 míg a másikat 297-ben egy veter anus,

104 aki valószínűleg már az akkor itt állomásozó équités Dalmatáé

105 katonája lehetett. A capitoliumi triászhoz tartozó Jupiter és felesége Juno istennőnek állított oltárkövek túlnyomórészt Aquincumban és Brigetioban, illetve közvetlen környékükön kerültek elő, állítójuk nagy többsége hivatalos személy, vagy katona volt.

106 Katonánk cognomenje jellegzetesen szír név. A Monimus név Pannoniában csak Marcus Aurelius uralkodása (161—180) utáni időkben fordul elő, s mindez ideig kizárólag a másik, Pannoniában állomásozó szír cohors állomáshelyéről, a dunaújvárosi (Intercisa) táborból volt ismeretes.

107 A szír eredetű Monimus név

108 az interciai feliratoknál három esetben kétségtelenül a szíriai Hemesa (Homs) városából származott családnál fordul elő,

109 míg a negyedik Aurelius Monimus a hemesai cohors beneficiariusa volt.

110 Rajtuk kívül még egy Aurelius Monimus eques ismeretes Intercisa-ból,

111 aki valószínűleg ugyancsak a szír cohors katonája lehetett. A Monimus cognomen az európai tartományokban csak szórványosan fordul elő.

112 Az a tény, hogy Pannoniában eddig csak szír környezetből ismeretes azt jelenti, hogy oltárkövünk állítója, aki szír cohorsban szolgált, egyúttal szír családból is származott. Az Aurelius családnév alapján feltehetően 212-ben, a Constitutio Antoniniana révén nyerték el a polgárjogot. A szentendrei szír cohors katonái között eddig keleti, szír nevűvel nem találkoztunk,

113 mindössze a cohors egyik katonájának családi sírkövén fordul elő görög személynevek kíséretében a szír eredetű Omaina név.

114 Szentendréről eddig mindössze egy szír eredetű név volt ismeretes, Aur(elius) Monnius, vagy Monnus, akinek a collegium fabrum állított sírkövet.

115 Neve a Monimus névvel azonos tőből származik. 297