Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Sopron Sándor: Újabb római feliratok Pest megyéből

—, egy oltárkövet állított.

39 Sajnos a sérült oltárkövön a dedikáció, az isten neve hiányzik, de nincs okunk kételkedni, hogy Iulius Secundinus ezt az oltárt is Silvanusnak szentelte. A most előkerült felirat és az alábbiakban ismertetendő oltárkő is valószínűleg ehhez a nagyobb szentély, illetve templom berendezéséhez tartozott. Oltárkövünk állítója minden bizonnyal szintén katona lehetett. A Como cognomen viszonylag ritka.

40 Az oltárkő állítási idejére mindössze a feltételezett Sep(timius) nomen szolgál támpontul. A többi dunabogdányi Silvanus emlékhez hasonlóan ez is a III. század első felére való keltezést erősítené meg. Dunabogdányban a feliratos emlékanyag alapján még egy jelentősebb szentéllyel, templommal kell számolnunk. A közelmúltban a Silvanus-kövek lelőhelyének közelében a 180-as évek elejéről származó, Iupiter Optimus Maximusnak szentelt templom építését megörökítő felirat került elő/*

1 A templomot az itt állomásozó cohors II Alpinorum parancsnoka építtette. Űgy véljük, ennek a templomnak az újjáépítésére vonatkozhat egy másik, ugyanott előkerült felirat, mely már Alexander Severus császár korából (222—235) származik/

1

'

2 A két építési feliraton kívül még néhány, Iupiter tiszteletére szentelt oltárkövet is ismerünk Dunabogdányból/

3 3. Oltárkő (6. kép). A dunabogdányi tábor közelében — valószínűleg a vicus militaris területén találták 1980 körül. 1983-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került/

14 Az andezitből faragott oltárkő abacusán két oldalt sima párnatag, felül kerek, mélyített tálka. Párkánya és lábazata többszörösen profilált. Az oltárkő magassága 38, szélessége 25, vastagsága 24, a betűk magassága 2,5—3,2 cm. A felirat olvasása (7. kép) : Silvan/o Laberiu[s] / Cre[. . .] Magyar fordítása: „Silvanusnak. Laberius Cre(scens ?)." A részben töredékes és kopott felirat mindössze az istenség, és a kő állítójának a nevét tartalmazza. A Laberius nomen viszonylag gyakori a birodalom különböző tartományaiban, így Pannoniában is három személynél fordul elő italikus környezetben/' A töredékesen ránkmaradt Cre . . . cognomen kiegészítése feltehetően Crescens, de más kiegészítést is lehetségesnek tartunk.

46 Az oltárkő állítási idejére biztos támpontunk nincs, csak feltételezhetjük, hogy a fentebb már említett Silvanus-szentély tartozéka lehetett, ebben az esetben a III. század első feléből származhat. 4. Sírkő (8. kép). Dunabogdányban a tábor melletti vicus militaris területén 1980-ban szántás közben került elő. 1981-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.

47 A sima, egyszerű, andezitből faragott sírkő felül íves lezárású. Magassága 129, szélessége 53, vastagsága 16, a betűk magassága 3,2—8,1 cm. A felirat olvasása (9. kép): Val(erius) Proc(u)l(us) / an(norum) VII h(ic) s(itus) / est / cur(averunt) titul(um) / Val(erius) Potitus /

5 et Aluntio parent(es). 282