Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)
15 Kovalovszky J.: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon, Fontes Arch. Hung. 1980, 42., 108—109. jegyzet. 16 MRT XIII. 13/19. lh. (Romer, 1861, 107.) 467—468. 4. jegyzet. 17 MRT XIII. 13/8. lh. (Arányi L., 1881, XXII. p., Márton, 1910, 185.) 458—460., 7. jegyzet. 17a CIL III. 3382, MRT XIII. 13/3. lh. (Galgóczy, 1977, 59.) 455. 5. jegyzet. 18 A bejelentők leírása alapján hosszú nyakú, gömbhasú, zöld színű üvegedény, vö.: Lányi, 1972, abb. 47. 1. típus. 19 Szentendrei Ferenczy Múzeum, Adattár 2110—85. 20 MRT XIII. 13/xxx, Sági K.: Kocsiábrázolások Pannónia sepulchrális vonatkozású kőemlékein, Arch. Ert. 5—6. 21 MRT XIII. 13/9. lh. A topográfia szerint késő kelta—római telep, de tiszta kelta, La Tène D leletanyagot egyik objektumban sem találtunk. Viszont valóban nagyon sok az I— II. századi telepeken szokásos kelta hagyományokat őrző kerámia. 460—462. 22 Biró, 1974, fig. l./a—b— с. 23 Motykova-Sneiderova, 1960, 112—144, (Polepy). 24 Biró, 1974, 29. fig. 3/b. 25 Az objektumokat az ásatási dokumentációban görög betűk jelzik. 26 Szirmai K. i. m. 54—65., Visy Zs.: Előzetes jelentés Intercisa 1970—1972. évi feltárásáról, Alba Regia 13 (1972), 1974, 250., J. Waldhauser—P. Holodnak: Keltische Siedlung und Gräberfeld bei Bilica, PA 75. 1984, 181—216., Typ E, obj. 2/75., abb. 3. (először löszkitermelő, később szemétgödör, alakja hasonló). 27 Kocztur É.: Ujabb adatok Gorsium őslakosságának háztípusaihoz, FA 23 (1972) 56., Petres Ê.: A kelták Fejér megyében (Fejér megye története I. 3.) 1971. 28 Kocztur É. i. m. 43—58., 10. és 16. ház. II. század második fele, Kovalovszky i. m. 136—137., 63. ábra, Bashalom 5—6. ház, IV. századi. 29 D. Gabler: Der römische Gutshof von Fertőrákos-Golgota. Acta Arch. Hung. 25 (1973) 151. 30 В. Hofmann: Acta RCRF 7 (1965) 39—, 49—. 31 G. В. Rogers: Banassac and Cinnamus. Acta RCRF 11—12 (1969—1970) 98—106. 32 I.-P. Morel: Note sur les potiers gallo-romains de Banassac. Bull, de la Société des Lettres Sciences et Arts de la Lozère. 1954, 3; Ch. Morel —P. Peyre: Banassac et Lezoux. Relations stylistiques dans les productions de ces deux ateliers de terre sigillée. Centre de documentation archéologique de la Lozère, 1973, 13—14. 33 Gabler D.: Importált reliefdíszű sigillaták és pannóniai utánzataik. Arch. Ért. 103 (1976) 37—39. 34 W. Czysz: Der Sigillata-Geschirrfund von Cambodunum-Kempten. Ein Beitrag zur Technologie und Handelskunde mittelkaiserzeitlicher Keramik. BRGK 63 (1982) 331—336., Abb. 8,10. 35 H. Bernhard: Zur Diskussion um die Chronologie Rheinzaberner Relief topf er. Germania 59 (1981) 79—93. 36 T. Fischer: Zur Chronologie der römischen Fundstelle von Regensburg. BVbl 46 (1981) 68—70. 37 Vö. B. Oldenstein: Zur Sigillatabelieferung von Obergermanien. JbRGZM 30 (1983) 368—369. 38 H.-G. Simon in: D. Baatz: Das Kastell Munningen in Nördlinger Ries. Saalburg Jb 23 (1976) 51. 39 D. Gabler: The structure of the Pannonian frontier and its development in the Antonine period. Some problems. Roman Frontier Studies 1979 (eds. W. S. Hanson—L. J. F. Keppie) B. A. R. int. ser. 71, Oxford 1980, 654. 40 Vö. H-J. Kellner: Beiträge zum Typenschatz und zur Datierung von Westerndorf und Pfaffenhofen. Zur Sigillata-Töpferei von Westerndorf IV. Das Bayerische Inn—Oberland 35/1968/55. 41 H. Bernhard op. cit. 86. 42 H.-U. Nuber: Zum Ende der reliefverzierten Terra Sigillata-Herstellung in Rheinzabern. Mitteilungen des Historischen Vereins der Pfalz 67 (1969) 145—147. 43 W. Ludowici: Stempelnamen und Bilder römischer Töpfer, Legions-ZiegelStempel. Formen von Sigillaten und anderen Gefäßen aus meinen Ausgrabungen in Rheinzabern 1901—1914. Jochgrim 1927, 218. 44 W. Czysz op cit. 297. 45 Az 1984. évi anyag feldolgozására a kézirat lezárása után került sor. így az öszszefoglaló táblázatokban nem szerepel. 227
