Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)
ahol hasonló korú megszállás nyomai kimutathatók, pl. Carnuntumban 60—85 közöttiek. A II. században már a Duna menti limestáborokban is gyakoriak. Használatuk egyes temetőkben az Antoninus-korig kimutatható, de a telepeken csak Traianus—Hadrianus-korig általános. 51 A 2—3. számú edények barbotindíszítése is hasonló, de már nem fényes bevonattal, hanem egyszerű sárga festéssel készültek. Díszítésük az ún. ómega alakú barbondíszhez áll közelebb. 5- Bónis Éva szerint egy Pó vidéki műhelyben utánozták egyszerűbb anyagból is festéssel a fémes fényű mázas csészéket. Ezeket már csak valószínűleg exportra gyártották. 5:! A mi darabjaink nem biztos, hogy importáruk voltak, készülhettek pl. Aquincumban is, ahol az I. sz. végén—a II. sz. első harmadában az Arany-hegyi-árok temetőjében kerültek elő vékony falú, barbotindíszes edények, melyeket a katonai raktár melletti műhely gyártott. 5 ' 1 Helyi gyártmány volt a 4—5. számú töredék is. Az applikált csepp alakú díszítés hasonló rajtuk, de formájuk már különböző. A 4. számú kis csésze az előbb tárgyalt barbotinos csészeforma kicsit későbbi változata. Emonában pl. az I. század második felére jellemző. 5/,a Pontos analógiáját egyiknek sem találtiík az aquincumi műhelyek gyártmányai között. A 12. számú vékony falú, bordázott kis edény, itáliai importként Magdalensbergben Tiberius, Emonában Tiberius—Claudius-kori anyagban fordul elő. Pannoniában tovább is használatban volt. 55 Hasonló formájú edényt ismerünk Vindonissából, kicsit más díszítéssel (bordák és barbotin), II. századi típus. 50 Ugyancsak bordázott Bónis XIX/1—2. számú kis csészéje, lehet, hogy ehhez a formához tartozik még néhány darab kis pátyi töredék. Nyugati importedény a 8. számú homokbeszórásos feltenbecher. Az ilyen fémes fényű, barnásvörös bevonattal ellátott edények Raetiában és a Rajnavidéken a Flavius-kortól a II. század végéig gyakoriak. 57 Carnuntumban a Traianus-korban importedényeket, később utánzatokat használnak. 58 Az utánzatok matt színű barna, illetve vörös festéssel készülnek. Ilyeneket gyártott Aquincumban a Kiscelli műhely (i. sz. 90—120) és a katonai raktár melletti műhely (i. sz. 100—140). 5ü Itt készülhettek a mi 9—11. számú homokbeszórásos edényeink, bár pontos párhuzamot Aquincumból nem ismerünk. A 10. számú edényhez hasonló formát közöl Gose (193. szám), de az fémes fényű és tűzdelt dísszel. 00 A helyben gyártott vékony falú, homokbeszórásos edények a II. század folyamán egész Pannoniában elterjedtek és még a III. század elején is használták őket. 01 Az egész császárkor folyamán használatban voltak a már fent említett benyomott falú faltenbecherek különböző változatai. A korai időkben kisebbek voltak, vörös vagy szürke anyagból, esetleg fekete bevonattal. Később nagyméretű, szemcsésebb szürke anyagból készült faltenbechereket találunk. 02 A mi anyagunkban a korai és késői változat is előfordul. A 7. számú, kívül fekete bevonatú, világosszürke anyagú edények a II— III. század fordulóján érkeztek ide Raetiából, fényes fekete színben. Utánzatok a III. század folyamán készültek nálunk, pl. Aquincumban. Ilyen utánzat a mi edényünk is. 63 A II— IV. századra jellemző szemcsés, szürke anyagú faltenbecher töredékek szerepelnek anyagunkban, de összeállítható edényünk nincs. Vékony falú, fémes zöldes fényű, raetiai importkerámia töredéke három darab került elő Pátyról és Hercegiíalomról. Ezenkívül egy utánzat is, hasonló patkó alakú díszítéssel, mint az eredeti 6. számú darab (6a). A másik kettő dí204
