Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

épület külső ÉK-i sarkánál egy agyagkitermelő mély gödör, leletek nélkül. Az épület rendeltetése bizonytalan. Hasonló formájú, de nagyobb és jobban megépített épületek, kultikus rendeltetéssel gyakoriak a korai villákban.

22 A miénk inkább gazdasági objektum lehet, de biztosan nem tudjuk. A csehszlovákiai császárkori telepeken is kerülnek elő ilyen nagyságú vagy még kisebb négyszögletes épületek a földbe mélyített objektumok között.

23 II. Kiszedett falú kőépület: II. árok 4—7—8—13—14—15—20. szelv. Az előzőtől nyugati irányban, kb. 5 méterre egy nagyobb kőépület kezdődik. Kőfalát csak egy K—Ny irányú 8 méteres szakaszon találtuk meg, a többi helyen a falkiszedés nyoma látszik. Közvetlenül a szántott humusz alól indul. Falszélesség 55 cm, szárazfalazásos technikával készült, de sokkal jobban megépítve, mint az első épület. A falkiszedés nyoma is kb. ilyen vastagságú, kivéve a 20. szelvényt, ahol felül 80, alul 65 cm széles (ez az épület déli fala). A falkiszedés 80 cm mélyre megy le. A meglevő kőfal ötsoros. Az épület tetejét téglák borították, az első ásónyomból nagyon sok imbrex és tegula került elő. Többosztatú épület volt, déli felén egy téglalap alakú 9X5 méteres helyiséggel. Nyugati zárófala még észak felé folytatódik, itt talán egy udvar vagy folyosó következett, mert keleti zárófala megszakad és tegulákat sem találtunk. Hiányos alaprajza miatt formáját nem állapíthatjuk meg biztosan. A többosztatú, középfolyosós épületek lakóházak voltak.

24 Padlószintet nem találtunk benne, lehetséges, hogy ez csak alapfal volt. Leletanyaga is nagyon kevés, inkább csak a felette levő 1—2 ásónyomból. Alatta korábbi objektum lehetett (gödör a II. árokban és a 8—13. szelvényben a keleti fala alatt). Kőfalát a nyugati oldalon akkor szedhették ki, mikor beleásták a „d" objektumot. Keleti oldalához pedig az ,,e" objektum csatlakozik. III. kőépület: 19—24—25. szelvények (VII. t. 1.) Lekerekített sarkú, kissé tojás alakú építmény, 6,5X3—3,5 méteres. Kőfala nagyon omladékos, sok apró kőből készült, habarcs nélkül. Szélessége 35—40 cm, mélysége 130—140 cm. Nyugati oldalán ferdén befelé tart a fal, kívülről cölöpök közé döngölt föld tarthatta (sötét sáv sok kis apró cölöplyukkal). Kövei rögtön a szántott humusz alatt jelentkeznek, az épület belsejében kevert agyagsávval. Ez alatt, az épület teljes szélességében végigvonuló égett faszenes sáv látszik, alatta hamu. Legalul a beomlott kövek, szintén hamus betöltésben. Az épület leéghetett, faszerkezetű teteje is beomlott. Belül is látszik a déli harmadában egy összefüggő faszenes sáv, itt osztófal lehetett. Alja 170 cm. Rendeltetését tekintve gazdasági objektum volt, valószínűleg istálló, egy kővályú töredéke is előkerült belőle. Déli oldalán egy hasonló korú gödör volt, barna betöltéssel, leletanyag nélkül, szélén cölöplyukakkal. Csak északi felét ástuk ki. Földbe mélyített objektumok

25 „a" objektum: I. árok 2—3—6. szelvények (VIII. t. XIII. t. 2.) Szabálytalan alakú gödörkomplexum. Hossza 9 méter, szélessége 5—6 méter. Jelentkezési szint —45 cm, betöltése egységes agyagos, paticsos barna, nagyon sok kerámiával. Helyenként hamus, faszenes foltok vannak benne. Legmélyebb része az ÉK-i sarkában levő nagy gödör, átmérője 190 cm (alul csak 191