Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Vörös István: Késő rézkori szarvamarha-áldozat Tahitótfalu–váci révnél
valamint az M3 alveolus áttörése jelzi. Viszont a metacarpusok dist. epiphysiseinek elcsontosodása még nem kezdődött el, így az állat 2,5 évesnél fiatalabb volt. Ha a szarvasmarha életkora ca. 2—2,5 év, akkor tavaszi—kora nyári mortalitású. A szarvasmarha neme Az épen megmaradt csontvégek sculptúrája és méretparaméterei alapján a csontváz juvenilis tehéné. A szarvasmarha típusa A szarvasmarha tehén karcsú, vékony csontozatú, alacsony testmagasságú ún. kis brachyceros típusú. A magyarországi péceli kultúra telepeiről és temetőiből ismert szarvasmarhák mérete, életkora rendkívül heterogén és különböző fajtákhoz sorolhatók (1. táblázat). 3 A szarvasmarha-csontváz taphonómiai leírása A tahitótfalui szarvasmarha-csontváz eredeti elhelyezkedése a már említett leletrongálás következtében nem volt rögzíthető. A leletmentéskor megfigyelt jelenségek, valamint egyes hosszúcsontok égésfelületéből a következő rekonstruálható: a gödörben a szarvasmarha-csontváz részben az edények mellett és részben azok alatt helyezkedett el. A nagy hombár (1. sz. edény) széttört oldalai között feküdt az állat egy része. Érdekes, hogy a szarvasmarha-csontváz bal oldali hátulsó végtagcsontjainak, valamint a mellső lábközépcsontjainak dorsalis felületén égési sérülések, égésfoltok találhatók. Az eltérő erősségű hőhatás következtében a hosszúcsont-diaphysiseknek különösen a középső része károsodott. Hasonló égett felületű csontok ismertek Pilismarót-Szobi rév 197. gödör tehéncsontváza (1. sz. csontváz) esetében is, ahol a lábvégeknél és azok között volt a tüzelőhely. 4 A szarvasmarha-csontváz nagyfokú fragmentáltsága ellenére megállapítható, hogy a gödörbe nem helyezték el a szarvasmarha koponyáját és a jobb oldali hátulsó lábszárat a lábközépcsonttal és az ujjpercekkel. Önálló koponyák, öszszefüggő hátulsó végtagrészeknek gödrökben való elhelyezése szintén ismert Pilismarót-Szobi rév, Szigetcsép-Tangazdaság, Gyöngyöshalász-Encspuszta és Tisza vas vári-Nyíregyházi út péceli kultúra telepeiről is. A tahitótfalui szarvasmarha-csontváz esetében a koponya, valamint 21 db (!) ujjperc hiányából — az eredeti csontvázfekvés ismerete nélkül — sajnos nem rekonstruálható, hogy a szarvasmarhát a gödörbe helyezése előtt megnyúzták-e, és a csonkolt tetemet helyezték „anatómiai" rendben a gödörbe. Jelenleg Magyarországon 21 péceli kultúra lelőhelyről 34 szarvasmarha csontváza, csontvázrészlete ismert: I. Temetkezések alkalmával bemutatott szarvasmarha-áldozatok 1. Alsónémedi (1949. Korek, J.) 5 3. sz. sír (tehén -j- borjú) ; 28. sír (tehén + borjú). 17