Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Maróti Éva: Római kori pecsételt díszű edénytöredékek Pest megyéből
33.1. Jól iszapolt, szürke, Drag 37 tál oldaltöredéke ívelt, félkörös idomban levő tojásszem és lefelé néző ötujjú levél motívumaival. SZFM 71.2.1. (5,6X3,6X0,7) XV. t. 4. 34. Szentendre, Püspökmajor (Pest m., jjv.) (= MRT XIII/1., 28/18. lh.) A lelőhelyről került be a SZFM-be — Sashegyi S. gyűjteményéből — néhány római kori cserép, köztük két pecsételt darab. 332 (Terra sigillata nem volt köztük.) Terepbejárások során a kutatók a kb. 400X100 m területű lelőhelyről késő kelta, kora római és III— IV. századi anyagot gyűjtöttek, 333 de ezek kvalitása jóval alatta marad a Sashegyitől származó anyagénak. 334 A két pecsételt darab a következő: 34.1. Jól iszapolt, szürke, sötétszürke, fényes felületű, Drag 37 tál oldaltöredéke. Díszítésének első sora szorosan egymás mellé pecsételt nagy, kerek rozettákból áll, a második sor 3 ívelt vonalból álló, nagyméretű tojástagokból. A harmadik sorból csak egy pecsételt idom derékszögű csücske maradt meg. SZFM 67.86.6. (6,4X3,0X0,6) XV. t. 5. Díszítésének stílusához közelálló darabok Aquincumból 335 ismertek. A tojástag pontos mása ismert Brigetióból pecsételt edényekről 33R és formatálról is. 337 Ezek közül az egyik pecsételt 338 darab anyagra és edényformára is megegyezik töredékünkkel. A szőnyi az edény pereméből és felső részéből származik, a „szentendrei" pedig az oldalából — nem illenek össze, de lehetséges, hogy egy tál darabjai. 34.2. Jól iszapolt, világosszürke, fényes sötétszürke felületű, talpgyűrűs tálka töredéke. A talpgyűrű felett árkolás, majd önálló, összetett levelek bepecsételt sora. SZFM 67.86.5. (Tá: 6; 5,7X5,2X0,5) XV. t. 6. A levelekhez hasonlót több lelőhelyről ismerünk, pl. Szőnyből, 339 Héreg-Jástról, 340 Aquincumból. 341 A gorsiumi levelek hosszabbak és keskenyebbek a többi hasonlónál. 3 ' 12 A brigetióiak közül a MNM-ban őrzött darab anyaga, formája, pecsételt díszítése teljesen megegyezik a „szentendreiével — sőt, a két töredék törésfelülete pontosan összeilleszthető. Ez a szőnyi cserép is Radnóti A. 1940-es feltárásaiból származik, mint a másik „szentendrei" darab brigetiói párja. Véleményem szerint a „szentendrei" darabok valódi lelőhelve Brigetio. Onnan talán Petrovics Jenő előmunkás által kerülhettek Sasbegyi Sándorhoz, akinek Szentendre környéki lelőhelyű anyagként kínálhatta fel eladásra. 343 A darabok gyártási helyét is Brigetióban kell keresnünk — az ottani műhely termékei szoros kapcsolatban állnak edényeinkkel. 34/ * 35. Szentendre (Pest m., jjv.) (= MRT XIII/1., 28/XXX. lh.) Szentendréről, közelebbi lelőhely és lelőkörülmények megnevezése nélkül, Sashegyi S. gyűjteményéből került a SZFM-be a következő töredék. 346 35.1. Szürke, matt fekete felületű, jól iszapolt, Drag 37 tál oldaltöredéke az alsó, keskeny levélkékből álló levélfüzér maradványával. SZFM. 55.581.1. (5,7X4,5X0,8) XV. t. 7. 36. Tpfc, Kövesek (Pest m., budai j.) (= MRT XIIl/l., 35/4. lh.) A községtől délkeletre, 2,5 km-re, a Budajenői-patak északkeleti partján 900X200 m-es területen kövek, tegulák, imbrexek töredékei találhatóak a felszínen, mely római kori villa vagy település maradványa lehet. Az itt talált leletanyag — melynek nagy része Önodi Szabó István magángyűjteményében van — bronzkori, késő kelta és I— IV. századra keltezhető, római kori darabokat tartalmaz. A sok házikerámia mellett lezouxi, rheinzaberni, westerndorfi sigillaták és pecsételt edények töredékei is kerültek elő innen. 340 122
