Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

Pánd, Mende, Tápiósáp, Tápiószentmárton más vallású, más nemzetiségű lakossága). A XIX—

XX. századi házassági kapcsolatok is jelzik, hogy területünk Budapest vonzáskörzetéhez tartozik. Ez elsősorban a Tápió mente falvainak egészségtelen társadalomstruktúrája következménye. Falvaink ugyanis tipikus nagybirtokos területek voltak 1945-ig. A nagybirtokrendszer uralma a nincstelenek tömegét küldte az iparba. A falvak társadalmi tagozódását tükrözték a temetők és a településszerkezetek. A templomi ülésrendben a fő szervező elv a nemes korcsoportonkénti tagozódás. Ezt azonban több helyen módosítja a vérségi összetartozás előtérbe állítása (családi pad a templomban, családi temetkezés). A rokonsági terminológiák azt mutatják, hogy a XX. század elején a vérségi alapon szerveződött legnépesebb csoport a nagycsalád volt, amely funkcionált. E terminológiák több ponton azonosságot mutatnak a palóc rokonsági terminológiai rendszerrel (szüle, apámuram, anyámasszony, asszonyom, kisebbik uram, nagyobbik uram).

30 A kisebbik uram, nagyobbik uram, öregebbik uram, asszonyom rokonsági terminológiák a szomszédos Jászságban nincsenek meg. Ott a szüle se nagyszülőt jelent.

31 A Tápió menti nagycsalád is különbözik a jászságitól.

32 A XX. század elejére vonatkozó Tápió menti néprajzi gyűjtésünket történeti statisztikai adataink a XVIII. századra is hitelesítették. Az így rekonstruált nagycsalád rokonságot mutat a palóc nagycsaláddal.

33 Az emberi élet fordulóihoz köthető szokások is több ponton az Alföldre jellemző állapotnál archaikusabb képet mutatnak (boldogasszony ágya, a lakodalom két háznál tartása, a sír megkerülése stb.).

34 A fiatalkori barátságok (pajtás, cimbora, banda) is archaikusabb tartalommal telítettek a Tápió mentén, mint az Alföld polgárosodottabb vidékein. A falvak társadalmát a XVIII. században is több családtípus alkotta ugyanúgy, mint a XX. század elején (nukleáris kiscsalád, csonka család, törzscsalád, nagycsalád). Az arányok azonban az idők folyamán olyannyira megváltoztak, hogy napjainkra a nagycsaládnak már csak emléke él. Mindent összevetve a Tápió mente társadalma hagyományőrzőbb a polgárosodottabb Alföldéhez képest (Kiskunság, Nagykunság, Jászság, Hajdúság stb.). Annak ellenére, hogy Budapest vonzáskörzetébe tartozott, társadalomszervezete — a palócokéhoz hasonlóan — fáziskésésben volt e század elején.

35 E hasonlóságok mögött a településtörténeti összefüggéseket és a hasonló társadalmi struktúrát látjuk döntő tényezőknek. JEGYZETEK 1 A számításokat Borovszky S., 1910. alapján végeztük el. A felekezeti megoszlásra és a nemzetiségre vonatkozó adatok is onnan származnak. 2 Az 1779. évi összeírás részletesebb elemzésére a családtípusok kérdésénél térünk ki. 3 Borovszky S., 1910. 94. 4 Orsi J., 1983. 590. 5 Magyarország földbirtokviszonyai..., 1936. 170. 178. 179. 182. 183. alapján. 6 Ugyanezt állapította meg a XVII. századról Kocsis Gy., 1979. 33. 7 Borovszky S., 1910. 141. 8 Kocsis Gy., 1979. 21. 9 Nagykáta adatai hiányoznak 1741—1744., 1755—1760. évekből, valamint az 1895. évi adat csak szeptember 30-ig ismert. 10 Adataink csak a római katolikus anyakönyvben szerepelt bejegyzésekre vonatkoznak. 11 A tápiószentmártoni anyakönyv adata 1890—1900 közötti időszakra vonatkozik. 704