Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

EGY HÁZTARTÁSRA ESÖ TAGOK SZÁMA a település neve az összeírás éve a háztartásnagyság Endréd (Zamárdival) 1763 6,29

18 Endréd 1786 6,22

19 Alsónyék 1792 5,720 Kölked 1816 5,8

2

i Jászberény 1786 6,09

22 Nagykáta 1779 6,74 Országos átlag 1787 5,2823 A HÁZTARTÁSOK NAGYSÁGA NAGYKÁTÁN 1779-BEN 2 tagból álló háztartás 4 3 tagból álló háztartás 10 4 tagból álló háztartás 32 5 tagból álló háztartás 37 6 tagból álló háztartás 26 7 tagból álló háztartás 33 8 tagból álló háztartás 20 9 tagból álló háztartás 18 10 tagból álló háztartás 16 11 tagból álló háztartás 7 12 tagból álló háztartás 5 13 tagból álló háztartás 4 14 tagból álló háztartás 1 nukleáris kiscsalád 118 család 50,2% gyermektelen család 6 család 2,6% törzscsalád 24 család 10,2% nagycsalád 70 család 29,7% egyéb (inquilinus család + hospes család) 17 család 7,3% összesen 235 család 100,0% E csoportokon belül további alcsoportokat is megkülönböztethetünk. E részletezés helyett azonban most csak a fő jellemzőket rögzítjük. Egyértelmű a kis- és a nagycsalád jelenléte a XVIII. században. Bár a nukleáris kiscsaládok száma magasabb a nagycsaládnál, de a családtagok számát is figyelembe véve a nagycsaládi keretekben élők száma nem kevesebb a kiscsaládban élőknél. Gyakori, hogy a szülők két házas gyermekükkel, unokáikkal laknak együtt. A legtöbb család két- és háromgenerációs. A legidősebb nős gyermek a gazda, ha már a szülők öregek vagy elözvegyültek. Mindössze három családnál lakik vő, tehát a patrilokalitás a XVIII. századra is jellemző. 693