Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Összesített irodalom

1964. Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Rég. Füz. (ser. H/12.). 1970. Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei) Budapest, 69—82. MÉSZÁROS I., 1941. Pánd község életének tükre. Pánd. MEZEY NEPOMUK J., 1883. Istent dicsőítő egyházi énekkönyv. Szentes. Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. 1970. Állattenyésztés III. Községsoros adatok (III/l. Szarvasmarha-állomány; III/3. Lóállomány; III/5. Bivaly— szamár—öszvér ...). — Földterület III. Községsoros adatok. Budapest. MICHNAI A., 1981. Középkori népi építészetünk régészeti emlékei. Folia Arch. 225— 238. MIKLÓS P., 1977. A „szép" tárgy jelentései. Ethn. 91—101. MIKLÓS Zs., 1981. Árpád-kori földvár Mende-Leányváron. Arch. Ért. 233—249. 1982. A gödöllői dombvidék várai. (Múzeumi Füzetek 21.) Aszód. MISKOLCZY L.—VARGHA L., 1943. A Nagykunság vidékének népi építészete. Budapest. Monorkerületi Lajok, 1912—1914. MÓRICZ Zs., 1982. Tanulmányok II. Erkölcsi sarkantyú. Budapest. MÜLLER R., 1971. Adatok a honfoglaló magyarság földműveléséhez. Ethn. 249—259. 1975. Die Datierung der mittelalterlichen Eisengerätfunde in Ungarn. Acta Arch. Hung. 59—102. MURAKÖZI Á., 1972. Cifrázott pitvarok Ajakon. (In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve), Nyíregyháza, 55—71. NAGY D., 1974. A magyar Fejfák és díszítményeik. (In: Hoppal M. szerk., Folklór archívum.) Budapest. O. NAGY G., 1976. Magyar szólások és közmondások. Budapest. NAGY Gy., 1954. Takarás és nyomtatás a kardoskúti Kérdő-tanyán. Ethn. 167—197; 484—517. 1963. Hagyományos földmüvelés a Vásárhelyi-pusztán. NK 2. 1975. Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba. NAGY I.—TASNÁDI NAGY Gy., 1878—1920. Anjou-kori okmánytár. Budapest. NAGY J., 1967. Sajátos farsangi népszokás a Jászságban („Bakfazékdobás"). Jászsági Füzetek 3. Jászberény. NAGY K., 1976. A népességmozgás fő jellemzői 1950 után. (In: Kulcsár V. szerk., A változó falu.) Budapest. Nagykátai Járás, 1936—1941. NAGY VARGA V., 1984. Megnyílt a tápiógyörgyei falumúzeum. Honismeret 6. 49. NIEDERHAUSER E., 1962. Jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában. Budapest. 1965. A parasztság Európában (In: Szabó I. szerk., A parasztság Magyarországon .. . II.) Budapest, 655—691. NÓVÁK J. L., 1909. Homokmégy népi művészete. NÉ 153—166. 1910. A temetők népi művészete. Ethn. 149—161. 1913. Adatok Bény község néprajzához. NÉ 32—67. NÓVÁK L., 1980. Fejfák a Duna—Tisza közén. Nagykőrös. 1980. Alsónémedi hagyományos gazdálkodási viszonyai a XVIII—

XX. században (In: Balassa I. szerk., Alsónémedi története és néprajza.) Alsónémedi, 271— 300. 1978. Nagykőrös mezővárosi fejlődése és településrendszere a XVII—

XIX. században (In: Nóvák L. szerk., Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából) Acta I. Nagykőrös, 9—168. 1982. Mezővárosi népművészet (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd). Nagykőrös. é. n. Három város (kézirat, megjelenés alatt). OFELLA S.—GION В., 1961. Népi építkezés Tápiószecsőn. EA 12 977. OPPEL J., 1908. Cegléd a török alatt (In: Ries F. szerk., A ceglédi m. kir. áll. Főgimnázium Értesítője az 1907—1908. iskolai évről) Cegléd. 3—142. OROSZ I., 1963. Mándok birtokviszonyainak változásai 1870—1909. (In: Acta Universitas Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominate, II.) Debrecen, 157—170. 1972. A differenciálódás és kisajátítás. (In: Szabó I. szerk., A parasztság Magyarországon ... II.) Budapest. ORTUTAY Gy.—KATONA I., 1970. Magyar népdalok I—II. ÖRSI J., 1983. Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII—XX. században. Demográfia 572—604. PALÁDI KOVÁCS A., 1966. Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn. 295. 1023