Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Összesített irodalom

1970. Agyagistenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. (Heriditas) Budapest. 1970/a. Über die Probleme der Beziehungen der Theiss- und der Lengyel-Kultur. Acta Arch. Hung. 13—23. KALICZ N.-MAKKAY, J., 1977. Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Studia Arch. KALLÓS Z., 1960. Asztalok, székek a gyimesi és moldvai magyaroknál. NK V/3—4. KÁPOLNAI I., 1980. Agrárstatisztikai források és a helytörténeti kutatás. Tört. Stat. Füz. 4. KARÁCSONYI J., 1900—1901. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest. KEMENCZEI, T. 1975. Verbreitung der spätbronzezeitlichen Urnenfelderkultur östlich der Donau. Folia Arch. 45—70. U. KERÉKGYÁRTÓ А., 1936/а. Boldog község népének viselete. NNy 65—74. 1936. A Néprajzi Múzeum szabott főkötői. NÉ 1—12. 1937. A magyar női haj- és fejviselet. Budapest. KISBÁN E., 1963. A népi táplálkozás alakulásának problémái. MéH V. 1969. A sertéshús tartósítása a paraszti háztartásban. NKéT II—

III. 1970. A kenyér a táplálkozási struktúrában. NKéT IV. 1976—78. A táplálkozás néprajzi vizsgálatának negyedszázada Magyarországon (1951—1976). (In: Dissertationes Ethnographicae II.) Budapest. KISS L., 1908. A kenyérsütés Hódmezővásárhelyen. NÉ 178—184. 1920. A hódmezővásárhelyi temetkezési szokások. Ethn. 80—94. 1926. Kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén. NÉ 83—93. 1929. Földművelés a Rétközön. Budapest. 1936. Földházak Szabolcsvármegyében. NÉ 72—91. 1953. A boglyakemence élete Hódmezővásárhelyen. Ethn. 197—218. é. n. A szegény asszony élete. Budapest. (A szolgáló 2—92; a szobalány 106—113; a szakácsné 113—131; az öreglány 113—121; a megesett lány 121—124.) KLINGER A., 1976. A falvak demográfiai jellemzői. (In: Kulcsár V. szerk., A változó falu.) Budapest. KNÉZY J., 1977. Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása (XVIII—XX.). Kaposvár. KOCSIS Gy., 1979. A Tápió mente falvainak népe, gazdálkodása, települése a XVI— XVII. században. Ethn. 15—41. KODÁLY Z., 1969. A magyar népzene. Budapest. KORABINSKY. J. M., 1786. Geographisch Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg. KOROMPAY, B. 1950. Wortgeschichtliches zum ungarischen csép „Dreschflegel". Acta Ethn. I. 29—39. KORPÁS E., 1935. Adatok a Nógrád megyei tótság népi építkezéséhez. NÉ 116—119 KOSA L., 1967. Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata (Adatok a sarló-kasza eszközváltáshoz). Ethn. 22—40. 1968. A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása. NKéT I. Budapest, 43—126. 1980. A magyar burgonya. Budapest. KOSA L.—FILEP A., 1975. A magyar nép táji-történeti tagozódása. Budapest. KOSÁRY D., 1965. Pest megye a kuruckorban. (In: Lakatos E. szerk., Pest megye múltjából.) Budapest, 9—94. KOVÁCS I., é. n. A néma forradalom. (In: Boldizsár I. szerk., Szolgálat és írás Munkatársaságának könyvei.) Budapest. KOVÁCS I., 1943. A szentmártonkátai református egyház története. Szentmártonkáta. K. KOVÁCS L., 1944. A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár. 1948. A magyar földművelőgazdálkodás kutatása. (In: A magyar néprajzkutatás kézikönyve.) Budapest. 1950. Die Ungarischen Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethn. I. 41—95. KOVÁCS, T. 1969. Prehistoris horse-bits of antler found in the Carpathis Basin recently. Alba Regia, 159—166. 1973. Representations of Weapons on Bronze Age Pottery. Folia Arch. 7—31. 1975. Das Bronzefund von Mende. Folia Arch. 9—43. 1977. A bronzkor Magyarországon. (Heriditas) Budapest. KOVACSICS J, (szerk.), 1957, A történeti statisztika forrásai. Budapest. 1021