Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

A mezőgazdasági nagyüzemek megalakulása hazánkban a szocialista termelési viszonyok győzelmét jelentette. Az azóta eltelt 2 évtizednyi idő alatt egyértelműen bebizonyosodott a mezőgazdasági nagyüzem fölénye az egyéni gazdálkodással szemben minden téren. Ennélfogva a szocialista tulajdonviszonyok megszilárdulása alapvetően meghatározta a mai magyar falvak arculatát, természetesen Tápiószentmárton morfológiáját is. Viszonylag gyorsan megváltozott a falusi határ képe. A régi tanyák döntő többsége eltűnt Tápiószentmárton határából is. Ugyanakkor kialakultak a termelőszövetkezetek tanyaközpontjai. Némileg később — és talán nem annyira látványos formában — a falusi házak környezete, a telkek belső elrendezése, a gazdasági épületek és a kert funkciója nagyon sokban módosult, átalakult. A háztáji gazdaságokból sokan termelnek már piacra (zöldségfélék, szőlő, dohány stb.). Ebből a szempontból egyetlen falunak, de magának az egész országnak sem lehet közömbös, hogy hogyan alakulnak, fejlődnek tovább a falusi telkek és azok gazdasági épületei, mennyi és milyen minőségű árut képesek szállítani a hazai és esetleg az exportigények kielégítésére. Ennek a szükségletnek a felismerése véglegesen eldöntötte a régi paraszti berendezésű telekhasznosítás sorsát, illetve véglegesen eltűnnek a régi gazdasági épületek, vagy funkciói teljesen átalakulnak. JEGYZETEK 1 Bulla B. 1962. 151. 2 A központi körzet atlasza. In: Radó S. (szerk.) 12. old. Szerkesztette: Duck T. és Stefanovits P. 3 A központi körzet atlasza. In: Radó S. (szerk.) 11. old. Genetikai talajtérkép. Készítette: Stefanovits P. és Szűcs L. 4 Fecske S., A Tápió-vidék földrajza. Doktori értekezés (kézirat). A kézirat a tápióbicskei művelődési ház tulajdona. 5 A központi körzet atlasza. In: Radó S. (szerk). 12 old. Felszíni vizek. Szerkesztette: Rátóti B. 6 Keleti F.—Lakatos E.—Makkai L. (szerk.). 1965. A térkép Ballá Antal munkája (1793). Keresztesi Z. új színelőírása szerint. 7 A központi körzet atlasza. In: Radó S. (szerk.) 11. old. Genetikai talajtérkép. Készítette: Stefanovits P. és Szűcs L. 8 Népszámlálási kötetek: 1869, 1880, 1890, 1900, 1910, 1920, 1930, 1941, 1949, 1960, 1970, 1980, Budapest. 9 Enyedi Gy., 1980. 7. 10 Nagy K., 1976. 56—57. 11 Nagy K., 1976. 57. 12 Enyedi Gy., 1980. 40. 13 1978 és 1980 között Tápiószentmártonban, Tápióbicskén és Pándon kérdőíves felmérést végeztem, amelyben 36 tanuló segített. A kérdőívet Debrecenből, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszékéről, dr. Papp Antal egyetemi docenstől kaptam. Egy kérdőív 108 kérdést tartalmazott, amelyek a lakóházakra és felszereltségükre, a lakosság mozgására (elvándorlás, bevándorlás), munkahelyekre, a szabad munkaerőre, az ingázás módjára és idejére, a vásárlásokra, a különböző magasabb szintű központok vonzására (egészségügyi szolgáltatások, művelődési, szórakozási lehetőségek, a javító szolgáltatások), a háztáji gazdálkodásra és a telekhasznosításra vonatkoztak. Tápiószentmártonban öszszeírtunk 1000 háztartást (az összes háztartások 49,2%-át), Tápióbicskén 350 háztartást (32,2%) és Pándon 250 háztartást (42,2%). A kérdőívek a birtokomban vannak. 14 Források: A három falu születési és halálozási anyakönyvei 1870—1979 között. Az 1011