Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

A búzatermelésben minden korszerű termelési módszert alkalmaznak: fajtamegválasztás, talajművelés, optimális műtrágyázás, repülőgépről történő fejtrágyázás és lombtrágyázás, gépi betakarítás és szállítás, valamint szükség esetén szárítás. A kukorica termésátlagai is viszonylag magasak: 1979-ben kb. 800 ha-on 81,4 q/ha, az országos átlag ugyanakkor 54 q/ha volt.

34 A szálastakarmány-növények közül a lucerna termelése a legjelentősebb (135 ha), de kisebb területen termelnek silókukoricát is. Az ipari növények közül cukorrépát a termelőszövetkezet történetében hagyományosan termelik. A napraforgó termelését 1979-ben kezdték a burgonya helyett. Ugyanis a napraforgó termelésének minden fázisa gépesíthető és olaja jelenleg nagyon keresett a világpiacon, tehát jól értékesíthető növény. Ezzel szemben a burgonyatermelés még mindig viszonylag munkaigényes növény. Időnként értékesítési nehézségek is voltak burgonyából. A napraforgót a KITE (Nádudvar) termelési rendszer keretében termelik, ahonnan szaktanácsot, vetőmagot és gépeket kapnak. A terményt feldolgozás céljából Martfűre szállítják. A zöldségfélék közül a zöldborsót évente kb. 500 ha-on termelik. Részben a búzának az előveteménye. Az utána vetett búza a következő évben különböző okok miatt kb. 20%-kal több termést ad. A borsó termelésének minden fázisa nagyon jól gépesíthető, ami teljesen megoldott a termelőszövetkezetben. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy a borsó az első növény az év folyamán, amely a gazdaságnak nagy bevételt jelent. Ugyanakkor betakarítás után még másodvetéssel is tudják hasznosítani a borsóföldet. Az állattenyésztésben a borsósiló értékes tömegtakarmányt jelent. Termelésének mindössze egy gyenge pontja van: ha aszályos a május és a június, akkor nagyok lehetnek a veszteségek (pl. legutóbb 1979-ben 24 q/ha). A kifejtett zöldborsót a nagykőrösi konzervgyárba szállítják feldolgozásra. 1980-ban a tápiószentmártoni Aranyszarvas termelőszövetkezetben országos rekordot takarítottak be zöldborsóból. 1 ha-on 62 q-t termeltek! A borsó termeléséhez szaktanácsot kapnak a Gödöllői Búza és Borsó Termelésirendszer szakembereitől, hiszen ennek a termelési rendszernek éppen zöldborsótermelésből gyakorlógazdasága a termelőszövetkezet. A paradicsomot évente kb. 100—120 ha-on termelik. 1979-ben 310 q/ha, 1980-ban 320 q/ha volt az átlagtermés. Az országos átlag 1979-ben 279 q/ha volt.

35 A paradicsomot a termelőszövetkezetben működő ún. „lévonalon" helyben feldolgozzák és paradicsomléként szállítják a nagykőrösi konzervgyárba. A paradicsom termelésénél komoly gondokat jelent a betakarításkor a kézi munkaerő biztosítása, amiben besegítenek katonák, közép- és általános iskolás tanulók stb. Az egyéb kertészeti növények termelése nem jelentős (paprika, tök, káposzta stb.). Az ültetvénykultúrák közül a szőlőt 143 ha-on termelik. A terméseredmények változóak. Az utóbbi években a terméseredményeket a tavaszi fagyok és a jégverések erősen csökkentették. A legsikeresebben termesztett szőlőfajták a hárslevelű és a rizling, amelyek borai sokszor nyertek már a megyei és az országos borversenyeken különböző értékes díjakat. A szőlőtermelésben 1980-ban nagyarányú rekonstrukciót kezdtek el. Ennek lényege az, hogy megnövelik a sortávolságot és a termőszintet kb. 120—130 cm magasra helyezik. Ezzel megnövelik a termelés biztonságát, ugyanis az oly gyakori fagyveszélyt így erősen lecsökkenthetik, valamint a zöldmunkákat nagyobb mértékben gépesíthetik és a növényvédelem is hatékonyabb lehet. A szőlőnek a termésátlagai az utóbbi években nem fedezték az önköltséget sem, tehát ezek sze985