Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

16. sz. táblázat ISKOLAI VÉGZETTSÉG 1970-BEN ÉS 1980-BAN Név a 8. oszt.-t nem végezte 8. oszt. végzettek érettségizett felsőfokú végz. Tápiószentmárton Tápióbicske Pánd Az ország falvai

20 1970 1980 73,6 45,8 74,5 45,7 69,1 41,7 60,2 1970 1980 21,9 46,4 19,3 44,6 26,9 49,9 32,4 1970 1980 3,6 6,1 5,0 8,1 3,2 7,3 5,5 1970 1980 0,9 1,7 1,2 1,6 0,8 1,1 1,5 17. sz. táblázat AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS SZAKKÉPZETTSÉG 1979-BEN Név felsőfokú végzettség érettségi szakképzett nincs szakképzettsége Tápiószentmárton Tápióbicske Pánd 1,7 1,8 1,6 4,0 5,4 6,4 31,6 29,4 34,8 62,7 63,4 56,9 A szakképzetlen munkaerő magas aránya is feltétlenül fékezheti és fékezi a munka hatékonyságát. Éppen ezért van kiemelkedően fontos szerepe az általános iskolának az alapműveltség nyújtásával, a megfelelő pályairányítással. Tápiószentmártonban a végzős 8. osztályoktól az utóbbi 15—20 évben a továbbtanulók aránya minden évben elérte a 70—80%-ot, de voltak olyan évek is, amikor ez az arány a 90%-ot is meghaladta. Ezeknek a gyerekeknek döntő többsége ipari szakmunkás lett, kisebb részük sikeres érettségi után felsőfokú szakképesítést szerzett. Azonban a helyi munkahelyek nagyon szűkös volta miatt ezeknek a fiataloknak nagy része nem tudott visszajönni, másrészt a falusi életkörülmények hátrányos megléte miatt sokan nem is nagyon vágytak vissza saját falujukba. Ugyanakkor ma már sok az olyan fiatal szakmunkás, aki helyben lakik ugyan, de éppen a helyi lehetőségek hiánya miatt kénytelen szakmáját máshol (Cegléd, Nagykáta, Budapest) gyakorolni (ápolónők, bolti eladók, villanyszerelők, gépkocsivezetők stb.). A szakképzett munkaerőnek rendkívül nagy a jelentősége. A jó szakképzettség a termelékenység fokozásának egyik nagyon lényeges alapfeltétele. Ugyanis a szakképzetlen munkaerő csak egy bizonyos termelékenységi szintet biztosít, azontúl már éppen a szakképzetlenség egyik lényeges akadálya lehet a magasabb termelékenységnek. 3. MEZŐGAZDASÁG Mindhárom falu lakóinak életében a mezőgazdaság a múltban alapvetően fontos, csaknem kizárólagos jelentőségű volt. 1930-ban a mezőgazdasági munkások és cselédek száma meghaladta a földdel rendelkezők számát mindhárom 974