Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

került sor a szomszédos Tápiószelén a Kohászati Gyárépítő Vállalat, Nagykátán a Telefongyár és a nagykátai járásban máshol is több kisebb üzem telepítésére. A vizsgált falvakból jelentős munkaerőt foglalkoztatnak ezek az üzemek. Ezen túlmenően az 1970-es évek közepétől már a vizsgált három faluba is telepítettek kisebb ruházati üzemeket. Tehát a helyi és a környékbeli ipari üzemek megjelenése ugyancsak fékezte a lakosság migrációját. 5. Az 1960-as évek végére, az 1970-es évek elejére megszilárdultak gazdaságilag a termelőszövetkezetek. Mivel biztos megélhetést nyújtottak most már tagjainak, ezért elmúlt az ún. „pszichológiai ok", ami szintén az elvándorlás mérséklését eredményezte, összegezve megállapítható, hogy amíg az ország népessége 110 év alatt kétszeresére nőtt, addig a vizsgált három falué csak 57,2%kal gyarapodott. 2.1.1. A születések számának alakulása A 4. táblázatból kitűnik, hogy a múlt század végétől egyenletesen csökken a születések száma az 1970-es évek elejéig. A születések számából nagyon jól látható az I. világháború negatív hatása is. Az 1970-es évek elejétől kezdődően viszont a központi népesedéspolitikai intézkedések, valamint a csökkenő arányú elvándorlás hatására a születések száma — akárcsak országos méretekben — jelentősen emelkedett a három faluban is. Az 5. táblázatból, a 6. ábráról látható, hogy a csecsemőhalandóság rendkívül nagyarányú volt a II. világháború végéig, tehát a felszabadulásig. Az első világháború előtt voltak olyan évtizedek, amikor minden harmadik gyerek, a két világháború között minden negyedik-ötödik gyerek meghalt egyéves kora előtt. A felszabadulás utáni pozitív változások e területen is jól megmutatkoznak a három faluban is. 2.1.2. A halálozások számának alakulása A 6. táblázatból egyértelműen kiderül, hogy átlagosan legtöbben a múlt század végén haltak meg. Ez a tény természetesen az akkori elmaradott egészségügyi körülményekkel magyarázható. A táblázatból viszont az is kiderül, 40 -\ 960 6. ábra. A csecsemőhalandóság alakulása 1870—1980 között,