Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

1.2. A KÜLÖNBÖZŐ SZINTŰ KÖZPONTOK HATAS A A HÁROM FALURA a) Budapest, mint országos központ, vonzása nagyon sokrétűen érvényesül, hiszen a Pest megyei települések számára nemcsak főváros, hanem itt van a megye székhelyén csaknem kivétel nélkül az összes Pest megyei hivatal is (tanács, párt, rendőrség, bíróság, bizonyos egészségügyi létesítmények stb.). Budapestnek kiemelkedően fontos a hatása a művelődési, szórakozási és vásárlási szokásokra. Itt kap kiemelkedően fontos szerepet a motorizáció, a jó minőségű út, hiszen gépkocsival alig több mint 1 órányi az út a fővárosig a három faluból (1. ábra és 1. táblázat). 1. ábra. Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd fekvése. b) Szolnoknak (távolsága közel 50 km), mint felsőfokú központnak nincs számottevő vonzása, bár távolsága alapján éppen lehetne. Ugyanis az idő- és költségtávolság Szolnokra alig valamivel kevesebb, mint a fővárosba (1. táblázat). c) Nagykáta középfokú központ, járási székhely, amely jelenleg városi funkciókat is ellát. Mindhárom falura jelentős a vonzása. Van már szakorvosi rendelőintézete, egy sokféle osztállyal működő áruháza, szakközépiskolája, szakmunkásképző iskolája és kiépítették a javítóhálózatot (GELKA, Ramovill stb.). Ugyanakkor bizonyos városi szolgáltatások még hiányoznak és ezeket a 952