Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok

Az e csoportban közölt dallamok A sorai (az alapról induló И. B. 8. kivételével) középindításúak, azaz (túlnyomórészt) kvintről, ill. szextről vagy kvartról indulnak, а В sorok pedig (szintén a II. B. 8. kivételével) oktávról. Változatosan variálják a kupolás, ill. hullámvonalas szerkezetű sorokat a sima ereszkedőkkel: vagy az A sorok ereszkedők és а В sorok kupolás, ill. hullámvona* las szerkezetűek (II. B. 2., 3., 4., 6.), vagy az A sorok hullámvonalat írnak le, а В sorok kupolásak (II. B. 5.), vagy fordítva, az A sorok kupolásak, а В sorok hullámvonalasak (II. B. 7.), vagy a kupolás A sorok cikcakkos vonalú, kvinten, ill. kvarton záródó В sorokhoz kapcsolódnak (II. B. 8.). A II. B. 2. dallam nyomokban őrzi a pentatóniát: szélső sorainak hangkészlete so-pentaton. A II. B. 4. és II. B. 5. dallam tulajdonképpen ugyanaz: itt látható, hogyan alkalmazkodik a 11. 10. 10. 11. szótagszámú dallam első és utolsó szövegsora a kettővel nagyobb szótagszámhoz. A II. B. 5. dallam a mi-do negyedeket nyolcadokká gyorsítja, s egy re-mi fordulattal visszakanyarítja. A továbbiakban a dallam lényegileg azonos az előzővel (II. B. 4.). Láthatjuk tehát, hogy a szótagszám sem mindig meghatározó jellegű; különösen nem az új stílusú dallamokban, ahol egy-egy aprózás, szótagszaporítás a dallam lényegét nem érinti, de szótagszámképletét alaposan megváltoztathatja.

13 (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szótagszám nem lehet iránytű, mely segít eligazodni a dallamok között, de minden esetben figyelembe kell venni, hogy bizonyos határok között rugalmasan változhat.) Érdemes megfigyelni az ebbe a csoportba tartozó többi dallam ritmus- és szótagszámképletét is. A 4/4, 2/4, 4/4 ütembeosztású II. B. 3. dallam 3. sorának második ütemében pl. szaporítást találunk, miáltal ez az ütem szintén 4/4-essé 932