Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Hintalan László: Mondókák, gyermekjátékok

113. „Gyertek, gyertek, gyerekek..." Szintén homokozás közben mondogatták (+ Pánd, Sülysáp, Üri, — T.-szele, T.-szőlős). 114. Rongybaba. Kereszt formájú favázra készítik, a helybeli viseletnek megfelelően felöltöztetik, aztán babáznak vele: etetik, altatják, átöltöztetik, sétáltatják stb. (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Üri). 115. Kukoricababa. Lefejtik a kukorica haját, hármas copfba fonják, szalaggal összekötik. Fapálcával átszúrják és felöltöztetik. Keresztelőt rendeznek neki, énekelgetnek, altatják: „Csicsijja, babája, aludj el, babája!" (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős). 116. Búzagyűrű. A tarlóról összeszedett búzaszárból kötik úgy, hogy csomó, „kő" is legyen benne. 6—7 éves lányok készítik (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.szele). 117. Csákó. Fiúk hajtogatják papírból, és katonásdihoz használják (+ Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Űri). 118. Töklámpa. A nem egészen érett tököt oldalról kivájják, szemet, orrot, szájat vágnak rá, hogy olyan legyen, mint egy álarc. Karóra húzzák, gyertyát gyújtanak benne. Halálfejnek mondják, ijesztgetnek vele. Volt, hogy madzaggal engedték le a fáról valaki elé (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-bicske, T.györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Úri). 119. Napernyő, esernyő. Nagy lapulevelet a fejükre tesznek, úgy sétálgatnak vele (+ Pánd, T.-bicske, T.-ság, Úri, — T.-szőlős). 120. Durrantó. Sárból kis pogácsaformákat készítenek, fölülről benyomják. Mikor kicsit megszikkad, óvatosan a tenyerükbe veszik, majd jó erősen a földhöz vágják. Ha nem reped el előbb, jó nagyot szól (+ Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szőlős, Újszilvás, Úri). 121. Krumplidobálás. Bot végére krumplit szúrnak, és elhajítják. 200 m-re is elszáll. Versenyeznek vele (+ Sülysáp, T.-györgye, T.-szőlős, Üri, — T.-szele). 122. Kőhajítás ostorral. Egy spárga vagy ostor végébe követ kötnek, és lassú megforgatás után megrántva kirepítik (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-szőlős, Úri, — T.-szele). 123. Parittya. Két hosszabb bőrdarab végére egy kis zacskó formájú bőrdarabot kötnek, amibe követ tesznek. A szárakat összefogva megforgatják a fejük fölött, majd az egyik szárat elengedik. A kő ekkor hirtelen elrepül (+ Kóka, Sülysáp, T.-györgye, T.-szele, — Pánd, T.-bicske, T.-ság, T.-szőlős, Üri). 124. Csúzli. Az általánosan ismert forma: ágas fára kötött két gumi, végén bőrdarabbal (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-bicske, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás). 125. Nyíl. Az általánosan ismert forma: akácfaág két végére spárgát kötnek, és szöges nyílvesszőt lőnek ki vele. Fiúk játéka (+Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Űri). 126. Bodzapuska. Vesznek egy darab bodzafát, belét kivájják, készítenek egy vékonyabb dugattyút, ami éppen belefér, két kócgolyót tesznek a két végébe, majd a dugattyúval az egyik golyót hirtelen meglökve a másikat kirepítik (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Úri). 127. Vízipuska. Bürökből készül úgy, mint a bodzapuska, de egészen kis lyuk van a végén. Dugattyújára kócot tesznek, felszívják a vizet, majd egymásra spriccelik (+ T.-szele, Űri). 128. Kulcspuska. Nagy lyukas kulcsba gyufamérget kaparnak, szöget kötnek a végéhez, majd beledugják. Ha erősen odaütik egy kemény tárgyhoz, na891