Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

magasabb a korábbi értékénél. 83,55%-os a szülőhely szerinti endogámia. Az első generációs betelepültek száma jelentősen csökkent. 10,89% az, aki más te­lepülésen született, de házasságkötésekor Tápiószentmártonban lakott (15. kép). A tíz év alatt 39 településről származók kerültek házassági kapcsolatba a tápiószentmártoniakkal. A lakóhelyi adatok szerint 14 településről választottak maguknak párt. A szülőhely szerinti exogámiát elemezve megállapíthatjuk, hogy Tápiószent­márton házasodási társközségei: Nagykáia (8 házasság), Tápiószele (8 házasság). Házasodási körzetéhez tartozik ekkor Albertirsa (4 házasság), Farmos (3 házas­ság), Tápiógyörgye (3 házasság), Budapest (3 házasság), Pánd (2 házasság), Szol­nok (2 házasság), Abony (2 házasság), Űjpest (2 házasság), Szentmártonkáta (2 házasság). Egy közös házasság fordul elő közeli településekkel (Tápiószecső, Lőrinckáta, Tápióság, Tóalmás, Káva, Kóka, Űjszász stb.) ugyanúgy, mint távo­labbi megyékben található helységbeliekkel (Nógrád, Bács, Békés, Baranya, Arad, Kolozs megyék). E szórványadatok azt mutatják, hogy megszűnt az északi irányból jövő erőteljes migráció (18. kép). A lakóhely szerinti házasodási körzet: Nagykáta (7 házasság), Bicske (4 há­zasság), Budapest (4 házasság), Farmos (3 házasság), Albertirsa (3 házasság). TÁPIÖSZENTMÁRTON 1940, 1945, 1950 A XX. század közepéről kiválasztott három év adatai szerint kizárólag há­zasságkötés céljából nem változtatnak sűrűbben lakóhelyet a fiatalok, mint a korábbi generációk. A lakóhely szerinti endogámia 1940-ben 86,84%, 1945-ben 89,36%, 1950-ben 89,04%. A tiszta endogámia viszont jelzi számunkra, hogy a faluban a törzsökös lakosság száma egyre kevesebb. A szülőhely szerinti endo­gámia 1940-ben 68,42%, 1945-ben 61,7%, 1950-ben 57,14%. Az ifjú házasok kö­zött rohamosan nő a máshol születettek, de Tápiószentmártonban lakosok ará­nya. 1940-ben 18,42%, 1945-ben 27,66%, 1950-ben 31,9% a mozgó réteg ará­nya (19. kép). Ez összefüggésben van a gazdasági-társadalmi változásokkal. A falu társadalmi átrétegződése nagyobb arányú lakóhely-változtatással is járt országszerte. A házasodási vonzáskörzetet úgy állapítjuk meg, hogy a három év adatait összevontan kezeljük. A legtöbb szülőhely szerinti exogámia Tápiószelére (16 házasság), Tápióbicskére (5 házasság), Farmosra (5 házasság), Budapestre (4 há­zasság), Jászberényre (4 házasság), Tápióságra (3 házasság) irányul. Az 1—2 kö­zös házassággal szereplő települések között éppúgy megtalálhatók a Tápió menti falvak, mint az ország távoli területén fekvők. A lakóhely szerinti exogámia térképe a Budapest—Cegléd—Üj szász—Jász­berény közé eső területet foglalja magába. (Mindössze két házasság esik ezen kívülre: Debrecen, Szentborbás, Somogy megye). Házasodási társközségnek te­kinthetjük Nagykátát (6 házasság), Budapestet (4 házasság) (20. kép). i. $ * A két település házasodási kapcsolatainak összegzéseként a következőket állapíthatjuk meg: Mindkét településre az endogámia a jellemző. A vizsgált időszakokban 82,57%—94,44% között vannak az értékek. Tápiószentmártonban viszont — 672

Next

/
Thumbnails
Contents