Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

céljából kerültek Tápiószentmártonba és ott kötöttek házasságot is. Az Összes házasságkötés száma 539 (15. kép). A cselédség nagy létszámban a sőregi pusztán lakott. Bár közöttük is volt több generáción át ott cselédeskedő család, de mégis ők alkották a település legmozgékonyabb rétegét. A házasságot kötő legények közül 11, a lányok közül 9 született Sőregen. Sőregpusztai lakos ekkor 31 vőlegény és 40 menyasszony volt. A Tápiószentmártonban házasságot kötő ifjak 105 településen születtek. Ha csak lakóhelyüket vesszük figyelembe, akkor 30 a települések száma. A szülőhely szerinti exogámiát tekintve Tápiószentmárton házasodási társközségei: Bicske (48 házasság), Nagykáta (28 házasság), Tápióság (20 házasság) és Tápiószele (15 házasság). A házasodási körzetéhez számíthatjuk Tápiógyörgyét (7 házasság), Ceglédet (7 házasság), Tápiószecsőt (5 házasság), Pándot (6 házasság), Űrit (7 házasság), Szentmártonkátát (4 házasság), Kávát (4 házasság), 11. kép. Exogámia és endogámia Nagykátán. Ecsédet (4 házasság), Albertit (4 házasság). Budapesttel való élénk kapcsolatára utal, hogy 7 közös házasság kötődött. Az egyszer előforduló települések nevei között több a Pozsony, Nógrád és Heves megyei, de előfordulnak dunántúli (Veszprém, Fejér, Vas megye), alföldi (Szabolcs, Bihar, Torontál megye), erdélyi (Szilágy megye) és felvidéki (Hont, Árva, Liptó megye) települések is. összességében megállapíthatjuk, hogy az északról történő betelepülés, a lakosságutánpótlás — bár kis számban, de — ebben az időszakban is tart. A Hármas Kerület kiváltsága bár ekkorra megszűnt, de a Kis- és Nagykunság lakói nem kerülnek a vizsgált településsel kapcsolatba. Ennek csak részben lehet a vallási endogámia az oka, hiszen e településeknek is van római katolikus lakossága. 6o9