Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)
Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról
többsége Heves és Nógrád megyében van. Ezen kívül a legtöbb helység az északi megyékben található (Pest, Bars, Hont, Zólyom, Borsod megye). A kultúrában ezen kapcsolatok hatása minden bizonnyal kimutatható. A dunántúli és az alföldi településeken valószínűleg a summáséletet vállalva fordultak meg (Fejér, Zala, Somogy, Vas, Veszprém, Győr-Sopron, Békés, Bihar, Pest-SoltKiskun megye). A történelmi Magyarország peremvidékei, sőt osztrák, morva, lengyel területek is szerepelnek térképünkön (14. kép). * * * A Tápió menti kisebb községek közül Tápiószentmárton házassági kapcsolatait vizsgáltuk meg. Vizsgálatunkat az önálló római katolikus egyházközséggé alakulásától kezdtük és kiterjesztettük a XX. század közepéig. E kutatás több szempontból tanulságokkal járhat: 9. kép. Gyermeksírok. a) A nagykátai anyakönyvek szerint Tápiószentmárton Nagykáta házasodási köréhez tartozott. 25 év adatait szembesítve ugyanarra az eredményre jutunk-e a tápiószentmártoni anyakönyvek alapján? b) A legnagyobb uradalom Tápiószentmártonban volt. A nagy és vegyes cselédnépesség miképpen befolyásolta a falu házassági gyakorlatát? c) A XX. században hogyan alakult az exogámia, endogámia aránya? A nagybirtok megszűnésének, a társadalmi-gazdasági változásoknak volt-e lemérhető hatása a házassági gyakorlatban? TÁPIÓSZENTMÁRTON 1870—1900 E három évtized adatai szerint a szülőhely szerinti endogámia 72,44%-os, a lakóhely szerinti endogámia 89,42%-os. A településen igen magas a nem törzsökös lakosság aránya. 16,98%-ot tesznek ki azok az ifjak, akik munkavállalás