Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

A vidékünkön pálpogácsa néven ismert tésztának Túrán tollacska,

37 Galgamácsán pedig pálbodak a neve.

38 A szokás természetesen hasonló formában megtalálható, sőt sokkal távolabbi területeken is.

39 Egyedülállónak mutatkozik viszont eddigi tudásunk szerint a sápi Ágnesköszöntés. Figyelemre méltó megállapításokat tehetünk a farsangi szokásokkal kapcsolatban. A legények tanulmányunkban ismertetett farsangi koldulásával szinte teljesen azonos formájú szokásra az Ipoly menti falvakban bukkanunk. A legények ott is ételadományt gyűjtenek, amelyet az ünnepek alatt elfogyasztanak.

40 Ezzel a szokással mutat hasonlóságot a jászdózsai fiatalok egykori farsangi pampuska gyűjtése.'

51 Ugyanakkor ebben a formában nincs meg a szokás sem Túrán,

42 sem pedig Galgamácsán

43 és Nagykőrösön.

44 A ciberehordásnak nevezett edénytörő szokás Tápiógyörgyén és Nagykátán egyértelműen a Jászsághoz köti a Tápió mente délkeleti településeit.

45 Nagyfokú azonosságot mutatnak az egyes ünnepnevek is a Tápió mentén, a Galga mentén és a Jászságban. így pl. a kókai böjtfogadó szerda terminust ismerik a Jászságban,

46 a tápiósági kövércsütörtök és fájdalmas péntek nevet Túrán,

47 a csonkacsütörtököt pedig szintén a Jászságban/'

8 A nagy csütörtöki és a nagypénteki vallásos jellegű szokásoknak, a virrasztásnak és a Jézuskeresésnek bár sajátos énekei és imái lehetnek, az ájtatosság lényegében hasonló módon zajlik mindegyik említett tájegységen. Ám a Kókáról, Szentmártonkátáról és Tápiószentmártonból lejegyzett nagyszombati féregűző szokást már nem találjuk meg mindenütt. Párhuzamai elsősorban a Jászság felé mutatnak,

49 s jászsági eredetűnek minősíthettük a nagykőrösi hagyományban is.

50 Hiányzik a Tápió menti falvak pünkösdi hagyományai közül a pünkösdi királynéjárás szokása, s nem ismerik ennek énekét sem. Ugyanakkor mind a Jászságban,

51 mind pedig Túrán

52 és Galgamácsán

53 szép változatokban élt e szokás. Ám ha a tavaszi zöldághordás és -állítás szokását vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk, hogy a máj fát a Tápió mentéhez hasonlóan pünkösdkor állítják az Ipoly mentén,

54 míg a szomszédos Jászságban és Galga mentén

55 inkább május 1-én. A májfahordáskor mondott énekes beköszöntőre sehol a környékben párhuzamot nem találtam, ez helyi jelenségnek tűnik (26. dallampélda). Ugyancsak hiányzik a Tápió mentéről a Szent Iván-napi tűzgyújtás és tűzugrálás szokása, de a szomszédos Galga menti

56 és a távolabbi Ipoly menti településeken megvan.

57 Vizsgált területünk, a Tápió mente két nagyobb katolikus kultuszközpont két nagy búcsújáró hely vonzásában fekszik. Egyik a jászberényi ferences templom és kolostor, a másik pedig Máriabesnyő, egyik legnagyobb máriás kegyhelyünk. A katolikus Tápió menti falvak e helyek búcsúit látogatják.

58 A Jászságtól és a Háromváros (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) vidékétől erősen megkülönbözteti a Tápió menti falvakat az a körülmény, hogy itt kisebb-nagyobb uradalmakat, a cselédek kisebb-nagyobb közösségével találunk. E cselédek társadalmilag kívül álltak a falvak társadalmán, csupán egy vékony szálon kapcsolódtak szokásrendjéhez, amennyiben a falvak szegényebb parasztjai is uradalmi munkavállalásra kényszerültek. Ám a mezőgazdasági munkavégzéssel, különösen az aratással kapcsolatos szokások megmaradtak az uradalmak keretében (aratókoszorú, aratóbál), azok a falvak lakosságát nem érintették. E tekintetben a Tápió mente megint inkább északi irányba mutat rokonságot, illetőleg más uradalommal rendelkező hellyel hasonlóságot.

59 807