Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

PÉTER-PAL NAPJA (JUNIUS 29.) Mint az apostolfejedelmek ünnepe jelentős egyházi ünnep is, ám a népéletben, a paraszti munkarendben mint határnap volt jelentős. Ekkor kezdődött az aratás, ill. az időjárástól függően a Péter-Pál körüli napokban, ahogy a gabona engedte. Tápiószentmártonban úgy mondják, hogy ekkor szakad meg a búza töve. Űriban ekkor az árpa aratását kezdték. Az itt megemlíthető hagyományok sokkal inkább az aratáshoz kapcsolódnak, semmint e jeles naphoz. Róluk az alábbiakban, az aratási szokások körében emlékezünk meg részletesebben. SARLÓS BOLDOGASSZONY (JÚLIUS 2.) Egyik nyári Mária-ünnepünk, amely nevében az aratáshoz kapcsolódik. A napnak profán hagyományvilága vidékünkön nincs, mint egyházi ünnep is elsősorban a Mária-tisztelők, a rózsafüzér-társulatok tagjai számára volt fontos alkalom. Úriban említették, hogy az idősebb asszonyok ezen a napon külön is összejöttek imádkozni. SZENT ANNA-NAP (JÚLIUS 26.) Szent Anna alakja, mint Szűz Mária édesanyja általánosan ismert vizsgált katolikus településeinken. Am Szent Annának különösebb kultuszára nem bukkantam. Szentmártonkátán, református családban említették, hogy Anna-napkor már lehet kiszedni a földből a hagymát, még ha zöld is a szára. Tápiógyörgyén ekkor van a búcsú, amelyre a környező katolikus falvakból járnak. SZENT DONÁT PÜSPÖK NAPJA (AUGUSZTUS 7.) A vizsgált Tápió menti települések közül csupán Kókán él Szent Donátnak kultusza. A kegyes hagyomány szerint Szent Donát a jégesőtől, mennydörgéstől, vihartól óvja meg a közösséget, akik hozzá folyamodnak. Szobra a Felsőhegynek nevezett szőlőhegyen áll Kókán. Többen ezért úgy gondolják, hogy Donát a szőlőknek a védőszentje. Ez természetesen a hagyományos tudásanyag elhalványulását jelenti. Nagy égiháborúkor a következő fohászt szokták mondani: Imádkozzál értünk Szent Donát püspök és mártír, hogy megmenekedjünk a mennykőtől és égiháborútól. Kókán sokan tudnak egy éneket is Szent Donátról. Az emlékezet szerint ennek szövegét egy idős asszony, Csitári Panni néni szerezte. Elmondása szerint nagyon nagy égiháború volt, egyedül volt otthon és nagyon félt. Ennek az élményének hatására írta meg az éneket: Öh Szent Donát püspök, tehozzád járulunk, szükségünk idején tehozzád kiáltunk, kérd az Istent értünk, bocsássa meg bűnünk, a gyászos felhőket oszlasd el felettünk! 794