Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

mia 84,23% volt. 70 esetben még szintén nagykátai lakóhelyű volt mind a két fél, de származásuk szerint már nem. Tehát lakóhely szerint endogám még 3,48%, de szülőhely szerint ez exogám házasság (11. kép). Ebben az 50 évben Nagykáta házasodási társközségei: Tápióság (21 házasság), Tápióbicske (21 házasság), Tápiószentmárton (17 házasság), Szentmártonkáta (17 házasság), Jászberény (17 házasság), Farmos (16 házasság). Ezek a települések gyűrűszerűén veszik körbe Nagykátát. Csak ezután következik Kóka (12 házasság), mely az elmúlt időszakban az első helyen állt. Ettől alig kevesebb a közös házasság Tóalmással (10 házasság), Szentlőrinckátával (9 házasság), Tápiószelével (9 házasság), Tápiógyörgyével (8 házasság), Tápiószecsővel (7 házasság). A Tápió menti településeknél kisebb szerepe volt a jászságiaknak: Jászladány (6 házasság), Jászfelsőszentgyörgy (5 házasság), Jánoshida (5 házasság), Jászfényszaru (4 házasság). Cegléd (6 házasság) és Kecskemét (2 házasság) mellett más városok szerepe is érződik: Miskolc (2 házasság), Eger (1 házasság), Gyöngyös (4 házasság). Pesttel (4 házasság) annyi házasságot kötnek, mint a fele olyan távolságban levő Dánnyal (4 házasság). Eltekintve attól, hogy felsorolnánk minden települést, ahonnan a házasulandók származtak — összesen 77 település neve fordul elő származási helyként megjelölve —, megállapíthatjuk, hogy ezek a kapcsolatok elsősorban északi irányba mutatnak. Nyitra, 8. kép. Festett, monogrammal jelzett egyszerű kereszt. 665