Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

mondják Üriban, a szalaggal kidíszített fára még csokoládét és egy üveg bort is kötött. A lányos ház kapujára vagy a kertjébe állította föl. Pándon a ha­sonlóan feldíszített fát őrizték is a fiúk, mert az őrizetlenül hagyottat ellop­hatták, s másutt ismét felállíthatták. Kókán szintén szalagokkal, kendőkkel és üveg borral, pálinkával díszítet­ték a májusfát. Egyes legények titokban tartották ottlétüket, mások viszont a májusfa felállítása után bekopogtak lányhoz és elénekelték: Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája! (Lásd 26. kottamelléklet!) A megajándékozott lányok is különböző módon vi­selkedtek. Egyik kijött és megkínálta a legényt, a másik pedig nem. A fenti éneket ismerik Tápiószentmártonban is. Itt a májfára kerülő szalagokat és ken­dőket a megajándékozott lány kölcsönözte a legényeknek. Tápiószentmártonban is csak komoly udvarló vitt májfát szeretőjének. Májfahordás volt itt pünkösd alkalmával is, teljesen azonos körülmények között. A májusfa Menden mindig topoly fa volt, azaz nyárfa. Szentmártonkátán pedig a visszaemlékezések szerint rokon lányoknak is vittek májusfát a legé­nyek. FAGYOSSZENTEK (MÁJUS 12—14.) ÉS URBÁN NAPJA (MÁJUS 25.) Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint a velük szoros kapcsolatban emlí­tett Urbán a népi tapasztalat szerint fagyos szent, azaz e tavaszi napokon gyakran szokott hideg hullám betörni a Tápió mentére is. E napokat minde­nütt kizárólag az időjárással kapcsolatban említették. Szentmártonkátán mondták, hogy Szervác, Pongrác és Bonifác sok kárt tud tenni, mert ekkorára már általában minden növény kikel. A tápiósági ta­pasztalat szerint Urbán elviszi a szőlőt és a gyümölcsöt. Menden úgy mondják, hogy Urbán zárja a fagyosszenteket. Figyelemre méltó jelenséggel találkoztunk Tápiószentmártonban az Urbán­napi hagyományok között. Ha ezen a napon elfagyott a szőlő, akkor a határ­ban álló Szent Vendel (!) -szobor hátára venyigét kötöttek és vízzel lelocsol­ták. Itt nyilvánvalóan egy erős Urbán-napi hagyomány kapcsolódott össze egy másik szent meglevő szobrával. PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR, NYÁRI ÜNNEPEK ÁLDOZÖCSÜTÖRTÖK Krisztus mennybemenetelének ünnepe, mindegyik felekezetnél nagy ünnep. Tápiószentmártonban az evangélikusoknál és Pándon a reformátusoknál kü­lönös jelentőséget kap azáltal is, hogy egykor ez a nap volt a konfirmálás idő­pontja. A konfirmálás elengedhetetlen feltétele volt az úrvacsoravételnek, énei­kül „kárhozatot eszik és iszik" az ember, mondták Pándon. A konfirmáló gye­787

Next

/
Thumbnails
Contents