Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

SZENT GYÖRGY-NAP (ÁPRILIS 24.) Az általában nagyböjtbe eső tavaszi jeles napok leghíresebbike Szent György-nap. Az év egyik legfontosabb határnapja, amelyen, ill. amely körüli napokban számos tavaszi munkát végeznek hagyományosan és jósolnak a termés kilátásaira is. Kókán és Menden egykor ez volt a csorda első tavaszi kihajtásának az alkalma, s csak később került ez át májusra. Szinte az egész Tápió mentén — ill. az egész Alföldön — egységesen a kukorica vetésének is ideje. Ezt a munkát a tapasztalatok szerint legjobb Szent György hetiben végezni. A kukorica vetéséről szóló hagyományos gyakorlatot lejegyeztem Szentmártonkátán, Menden, Tápiószentmártonban. Menden a kukorica mellett az uborkát is ekkor kellett ültetni. Azt mondják, hogy a Szent Györgyi uborka mindig bevált, sikerült. Szent György-nap határnap voltát, tavaszkezdő voltát más oldalról az is jelzi, hogy ettől a naptól kezdve Menden nem este 7-kor harangoznak a templomban, hanem este 8-kor. Ez a helyi katolikusság gyakorlata, a mendei evangélikusoknál általában szürkületkor szoktak harangozni. Pándon jegyeztük le azt a tapasztalatot, hogy ha a fürj Szent György-napkor elbújik a búzában, akkor jó termés várható. Ez a nap volt egykor a cselédek elszegődésének napja is. Szentmártonkátán ekkor hajtották ki tavasszal először a csordát. Másutt az Alföldön inkább Szent György-naphoz kötik az első égzengéssel kapcsolatos megfigyeléseket, Szentmártonkátán ettől függetlenül figyelték már a kora tavaszi, sőt a téli hónapokban is. A késői zengés korai éhség, mondták az öregek. A tápiószentmártoni hagyomány szerint sem a kígyók, sem a békák nemigen bújnak ki a földből. Azt mondták, ahány nappal Szent György előtt megszólalnak a békák, utána még annyi napig hideg idő lesz. A béka első meghallott tavaszi brekegéséhez figyelemre méltó féregűzési eljárás kapcsolódik Tápiószentmártonban. Amikor valaki legelőször meghallotta a béka szólását, akkor beszólt a házba az ablakon keresztül: Itthon vannak-e a fekete seregek? Erre belülről így válaszoltak: Nincs, már elmentek! Ügy vélték, hogy ezzel az eljárással a házban levő bolhákat, a fekete sereget, elküldik, elűzik. Tápiószentmártonban írtuk le a gyermekek Szent György-napi énekét is, amellyel a meleg, napos idő beköszöntését kívánták siettetni: Süss fel nap, Szent György nap, kertek alatt a kisbárány majd megfagy. t Menden az első tavaszi égzengéskor lefeküdtek a földre, meghemperegtek, hogy kapáláskor ne fájjon a derekuk. MÁRK NAPJA (ÁPRILIS 25.) A katolikus településeken a búzaszentelés napja mindenütt. Egykor a búzaszentelő szertartást e napon tartották mindig, mostanában legtöbb helyen a rákövetkező vasárnap. Tápióságon szép körmenettel mentek ki egy közeli búzaföldre, ott a pap megszentelte a búzát, amiből a nép tépett magának és imakönyvében haza777