Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

Az igaz Messiás már eljött, sokféle csodákat köztünk tött, a vizet is borrá tette, násznépét is vendégelte kána menyegzőbe. Az első tál ételt föladták, Jézust azzal igen kínálták, mindennek tetszett az étel, csak a borból volt szükségek kána menyegzőbe. Jézus anyja őket hogy látta, fogyatkozásukat megszánta, Fiam, úgymond, boruk nincsen, azért egy csepp kedvük sincsen, kána menyegzőbe. Jézus, hogy örömet szerezzen, Szent Anyja kérése meglegyen, parancsolá merítsenek, kútból hat vedret töltsenek kána menyegzőbe. A szolgák nagy gyorsan siettek, kútból hat vedret megtöltenék, Jézus borrá változtatta, első csudáját mutatta, kána menyegzőbe. Bort adtak a násznagy kezébe, hogy tegye a vendég elébe, násznagy a bort megkóstolja, s a vőlegényt megszólítja, kána menyegzőbe. Minden ember, úgymond, elsőbben jó bort tesz a vendég elébe, de te a jót mind megtartád, és az alábbvalót adád kána menyegzőbe. A bort mindnyájan megkóstolták, nem rosszfajta, vígan Málta; Hej, de jó bor ez az újbor, sokkal jobb, mint ami az volt, kána menyegzőbe. Nagy lakodalmat űk kezdenek Jézust is meghívták vendégnek, őt követték tanítványi, mint a tyúkot a fiai kána menyegzőbe. Péter a jó borral vígan van, köszönti Andrásra nagy gyorsan, meg se törli a bajuszát, üresíti a poharát, kána menyegzőbe. János a poharát vigyázza, ritkán kerül, nehezen várja, Tamás elől elfogadja, szomjas torkán fölhajtotta, kána menyegzőbe. Simon Tudeusznak (!) azt mondja, tölts kulacsra, jó lesz holnapra, mert ez a bor hamar elfogy, bárcsak volna néha egy korty kána menyegzőbe. András Iskariót hogy látta, hogy ötét senki sem kínálja, telitölti a poharát és ízleli... kána menyegzőbe. .. .az Istent kérnünk, hogy adjon ily jó bort minekünk, ej, de jó bor, ilyet igyunk, Istent áldjuk, megint igyunk, kána menyegzőbe. Midőn már mindnyájan vigadtak, vígan egy-két táncot eljártak, úgy megforgatták Magdolnát, mind elrugdosta patkóját, kána menyegzőbe. Elment a Szűz Mária haza, Szent Fia is elment utánna, Gyerünk mi is hát utánna, egykor vigyen mennyországba, kána menyegzőbe. (Lásd a 21. kottamellékletet!) A Kókán lejegyzett változatban több eltérés van a fenti szöveghez képest, még az azonos versszakokban is lehetnek egy-egy szavas különbségek. Teljesen eltér a kókad változatban a 11. versszak, amely a tápióságiból hiányzik is: Iskárius is hogy ezt látta, hogy őtet senki sem kínálja, kapja kondért haladásért, csak iszik a vőlegényért, Kána menyegzőbe. A tápióságihoz képest új versszak a következő is, a Kókán lejegyzett változatban a 13. versszak: 771