Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

fejébe is akasztottak szájkosarat, hogy munka közben legelészve, ki ne lóduljon a sorból (69. kép). Négy lovat nagyon ritkán, csak réttöréskor, cséplővontatás­nál, vagy különösen nehéz munkáknál fogtak be, egymásnak összesegítve. Űj­szászon gyűjtött adat szerint a kettes ekét vontató négy lovat nyeregből haj­tották. Három ló rendszeres fogatolása is csak az emlékezetben él. Az első há­borúig gyakori volt, majd (takarékossági okokból, jobb szerszámok révén) el­maradt. 244 A két háború között 18 hold földet már megdolgozott két jó ló. 40 katasztrális hold földhöz 4 lovat tartott Űriban Sárközi József. A lovakat a már leírt gyeplővel irányították. Szántáskor (hogy elérjen az ekéig) egy darab kötéllel, szíjjal meghosszabbították. Ezt hívták szántógyeplő­nek. A jól betanult öreg lovaknak csak egy kis kézmozdulat kellett, már ér­tette a gazda akaratát. Legtöbb ló egyszerűbb esetben szavakkal is irányítható volt. Indításkor „gyű-né", megállásra „hó-hoóó" szavakat használták. Jobbra 87. kép. Különböző formájú szárvágók (Tápiógyörgye, 19 990; Tápiószentmárton, 17 977; Tápióság, 18 034; Tápiószentmárton, 17 984.) forduláskor, kitéréskor „tüled", balra „gyeride" irányító szavakat is használták. A századforduló időszakában az ökör a nagygazdák, a tehén a szegények (5 hold alatt) igásállata volt. A befogás módja, az igázás rendje évszázadok óta változatlan. A szekérbe, eke elé stb. fogott ökör nyakába (széles, 8—10 cm szé­les szíjon lógó) másfél, kétkilós harangot akasztottak. Még a II. világháború előtt is divatban volt. Majd a háborúkban összeszedték a rezet és a csengődivat abbamaradt. 245 Téli szánkózáskor (mivel a kocsi, szekér a felszerelt talpakon csendben halad) a lovak nyakába is akasztottak csengőt. Az ökröt, tehenet, fakeretes járomba fogták. Egyfajta jármot találunk csak, ami szekérbe, szántáshoz stb. megfelelt. 246 A jármok legtöbbje vásári áru volt, ahova az északi területek kereskedői, iparosai szállították, vagy vándorárusok hozták a favillákkal, gereblyékkel, kaszanyelekkel stb. együtt. A járomszöget 280

Next

/
Thumbnails
Contents