Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápi mentén a XVIII–XIX. században

tábla, 4. rajz.) A kereszt összeillesztését takarja a fémtábla az elhunyt nevével. (Tápiósüly, X. tábla, 4. rajz.) Előfordul egy példány, amelynél a fakeresztet deszkalappal tetőszerüen befedték. (Tápiósüly, VIII. tábla, 5. rajz.) A fakeresz­tek egy része fehérre festett (Farmos, Tápiósüly). 81 A felekezeti temetők sírjeleinek jellemzése, a térbeli formák bemutatása után a síkbeli ornamentika legjellegzetesebb motívumai következnek. A motí­vumok értelmezése — helyenként — éppoly problematikus, mint a fejfafor­máké. 8 ' 2 Nem tartom indokoltnak a motívumok sírjelenkénti (fejfa—kereszt) kü­lönválasztását, hiszen egyes díszítések mind a katolikus, mind a református sírj eleken előfordulnak. A vallási szimbólumok közül a kehely csak református sírjeleken fordul elő (Tápiószele I. tábla, 1. rajz). Szórványos előfordulásáról az ország kü­lönböző tájairól vannak adataink. 83 Lükő Gábor szerint az egyházi kehely a protestáns felekezetek egykori nagy vívmányára a „két szín alatt való áldo­zásra'^ utal. 84 Nagy Dezső a kehely ábrázolását lelkipásztornak állított fejfáról jelzi. 85 A kereszt református és katolikus sírj eleken is előfordul (pl. fej fákon, Tá­piószele, I. tábla, 2—3. rajzok). Az egyik gyakori jelképnek a rozettának egy 6 ágú változata található 26. Virágtöves sírkereszt (Tápióbicske) (Ikvai Nándor) 620

Next

/
Thumbnails
Contents