Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápi mentén a XVIII–XIX. században

típus, az oszlopos fejfa változatai fordulnak elő sokféle változatban. Pándon a lakosság zöme, 92%, a múlt század hetvenes éveiben református volt.

6

° Szentmártonkátán — ugyanebben az időszakban — a lakosságnak mindössze 65%-a volt református vallású.

66 Az 1960—70-es évekre a temető képe jelentősen megváltozott, fej fát már nem állítottak.

67 Hof er Tamás az 1950-es évek elején megörökítette a szentmártonkátai református temető fejfatípusait.

68 A rajzok között legtöbb az oszlopos fejfa, gyermekhalottaknak táblás fejfát állítottak és a fatönkös fejfa is előfordul (IV. tábla, 3. számú rajz). A táblás fejfának ezt a szép tulipán alakú változatát a 80-as években is megtaláltuk a temetőben és közöljük (III. tábla, 1. számú rajz). A községből Pócs Éva közölt két — az 1950-es években állított — fejfát a Néprajzi Lexikonban: a valószínűleg feketére festett oszlopos fejfák házaspár sírján állottak.

69 Nóvák László fentebb már idézett térképén Szentmártonkátán az antropomorf fejfák előfordulását jelezte, habár az általa közölt képeken látható fejfák nem antropomorf jellegűek.

70 Tápiószelén az 1870-es években a lakosság 18%-a volt református.

71 Az egyik, 1920-as években megnyitott református temetőben kis számban találhatók fejfák. Feltűnően sok a fatönkös fejfa,

72 mely az egész magyar nyelvterületen megtalálható. Egy fejfa fehérre festett, fekete betűkkel, a legtöbb kék és barna színű, néhány festetlen is van. A festéshez a lakóház külső falainak színezéséhez használt meszes festéket használták. A fejfaállítás szokása élő; a fatönkös fejfa egyik példányát 1980-ban állították

73 (I. tábla, 6. számú rajz). Ezen kívül nagyobb változatos csoportot alkotnak az íves végű táblás fejfák (I. tábla, 4—5. számú rajzok, II. tábla, 4. számú rajz). Az oszlopos fejfáknak 22. Tiszafüredi stílusú „ücsü" (Tápiógyörgye) (Kocsis Gyula) 616