Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápi mentén a XVIII–XIX. században

rendezett — kiállításon Ppst megyéből elsősorban népviseletet láthattunk.

2 A Tápió vidékéről származó néprajzi tárgy a kiállításon nem szerepelt. í. Sándor Ildikó 1974-ben rendezett kiállítást a szentendrei Népművészetek Házában „Famunkák és faragások" címmel.

3 A megye egész területéről válogatta a faragványokat, a különböző technikák reprezentánsait. Vidékünkről három tárgyat közölt: ezek közül részletesebben elemezte az 1932-ben Tápióbicskén készített szarutokmányt. „A tokmányra rávésték a tulajdonos neve mellé az aratás szerszámait is: fenőkő, búzakalász és a bőségvarázsló fenyőfa látható."

4 Helyi faragóspecialista munkája, melynek fából készített „társait" a tanulmány utolsó csoportjában mutatjuk be. A másik két tárgy — mely a katalógusban szerepel — ácsolt láda, emberalakos ábrázolással. Mindkét tárggyal az ácsolt ládák jellemzése során a későbbiekben foglalkozunk. I. Sándor Ildikó Pest megye múzeumaiban őrzött, fából készült használati eszközökből válogatott. Dolgozatunkban, egy népművészetéről alig ismert, fában szegény vidékről mutatjuk be a faragott és festett famunkákat. Csoportosításunkban egyrészt a készítési technikák szerinti szétválasztásra, másrészt funkcionális csoportok alkotására törekedtünk. Ezek a fából készült tárgyak a falusi ember környezetéhez tartoztak: fából készültek a lakóház egyes szerkezeti elemei és ezeken gyakran ugyanolyan ornamentika jelent meg, mint a lakás berendezési tárgyain, a bútorokon, vagy a használati eszközökön. Külön csoportot alkotnak a fából készült sírj elek, hiszen ugyanazzal a technikával készültek. A festett mennyezetű templomokról a festett ládákkal együtt esik szó, hiszen mind a kettő komáromi festő asztalosok munkája. 2. „Saraglya" — Űri, Vorosilov u. 26. (Kocsis Gyula) 598