Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről
a végei a hátközépig lefutottak. A főkötőnek a fültől fülig futó előlapját széles ezüst vagy arany gyári csipkével fedték, a legszélére meg 4—6 cm széles •— általában fekete — szembefordítottan (hólosan, rüssölten) hajtogatott kettes szalagsor került. Ezek közül az egyik laposan feküdt a főkötő szélére, a másik bodrosan elállt tőle. Erre legalkalmasabb a taftszalag volt. A Néprajzi Múzeum gyűjteményében van egy Nagykátáról való menyecskefőkötő is. 48 Ez megegyezik az Űriből származókkal. A különbség csupán anynyi, hogy a hátsó ráncba húzott részen keskeny színes szalagok és keskeny fémcsipke sorok váltják egymást. Nagykátán pillangós féketőnek nevezték. A fiatalasszonyoké sárga pillangós (aranycsipkés), az idősebbeké fekete csipkés volt. Drága volt egy-egy fékető, de a leány dolgozott érte, hogy menyecskekorára megvehesse. Ugyancsak a Néprajzi Múzeum gyűjteményében találtunk egy Űjszászról való főkötőt. 49 Ez feketefestő bélésre varrt, piros nyomott virágdíszes, kék kartonnal fedett. Szabása és formája az úribeliekkel mutat rokonságot, de díszítése — az alapanyaghoz hasonlóan — egyszerűbb: csak a húzott hátrészén van többsoros aranycsipke; az arcot keretezően fekete tüllre arany hengeres (zabszem) gyöngyből zegzug vonalat, fekete apró gyöngyökből pedig csokormintákat varrtak ki. A főkötő legszélét keményített, többsoros tüllfodorral szegélyezték. 50 40. kép. Munka a cséplőgép mellett. Pánd. — A férfiak szűk vászongatyában, mizlis ingben. (Felv. kb. 1930, repr.) Csak röviden szólunk arról, hogy a lányok hajukat általában simán hátrafésülve, tarkótól három ágból fonva, végén szalagcsokorral viselték. Csak Szecsőn emlékeztek még a régi, fülnél sodrásos hajviseletre (26. kép). A négyszögletes kis fejre való kendőket az egész Tápió mentén viselték az asszonyok; a fiatalok a főkötő vagy a tutyi fölött, az idősebbek már csak közvetlenül a hajukon. Anyagukat a hétköznap és ünnep, valamint a család anyagi helyzete, a színűket pedig viselőjük életkora határozta meg (8., 22., 27. kép). Elismerem, hogy a fej viseletet aránytalanul részletezve ismertettem, de 583