Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről

húzódnak le délnek Hevesből, Nógrádból, a Cserhát vidékéről, Hont megyéből magyarok és szlovákok, valamint egy-két német család is.

7 Csehek — esetleg Cseh nevű családok — kerülhettek Tápióságra és Pándra a fennmaradt földrajzi nevekből következtetve.

8 Ezekre a régi lakóhely-változtatásokra ma már elsősorban csak a régi anyakönyvekben szereplő — részben még ma is élő — családok nevei utalnak. Magára az eredeti lakóhelyre sem a magyar, sem a szlovák családok esetében bejegyzést nem találunk. Éppen a fent vázolt, sok helyről való áttelepülés szükségessé teszi, hogy néhány község egy-egy viseletdarabjának ismertetése során távolabbi vidékek viseletére is utaljunk, előfordulásukra felfigyeljünk. Sajnos e vidék népének még csak a múlt századi öltözetére vonatkozó írásos híradást, rajzot sem leltünk, nemhogy feldolgozást. Az eddig megjelent viselettel foglalkozó kiadványok sem foglalkoznak — legjobb tudomásunk szerint — a Tápió menti községek közül eggyel sem. Manapság a régi népi viseletet s az ezzel kapcsolatos szokásokat kutatva már csak 80, esetleg 100 évre visszamenőleg tudtunk — különböző úton elérhető, más-más helységből származó, töredékekben fennmaradt — emlékeket összegyűjteni. Az alábbiakban szót ejtünk arról, hogy e viselettanulmányunkhoz az anyagot mely forrásokból merítettük. Felhasználtuk 1. a gyűjtőutainkon a helyszínen még elvétve, mutatóba előkerült egyes régi ruhadarabokat; 2. a Néprajzi Múzeum viseletgyűjteményében levő e vidékről származó, igen csekély számú öltözetdarabot; 3. a gyújtőutakon egyes családoknak — a szöveg illusztrálására alkalmas — eredeti fényképeit, valamint a Néprajzi Múzeum és a Ceglédi Kossuth Múzeum fényképtárában őrzött régi és új felvételeket; 4. A Néprajzi Mú4. kép. Ködmönt viselő asszony. Tápiószecső. (Felv. Raffay Anna, 1953, Népr. Миг F. 1 09 963) 548