Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
T. Bereczki Ibolya: Adatok a népi táplálkozáshoz a Tápió mente néhány településén
24 Pest, Nógrád, Heves megyében szintén része a karácsonyi vacsora étrendjének a fokhagyma, a vidékünkkel szomszédos Jászságban pedig kiemelkedő szerepe van. Pócs É., 1965. 34—35., Szabó L., 1973., Schräm F., 1972. 52. 25 Az almafogyasztás, illetve az almával történő szerelmi jóslás, szerencsevarázslás szintén észak-magyarországi és dél-alföldi területek sajátossága. Pócs É., 1965. 26 Túrán szintén kövércsütörtök e nap neve. Schräm F., 1972. 60. 27 Szabó L., 1982. 263—264. 28 A nagypénteki déli étrend az észak-magyarországi és. a jászsági vidékekre egyaránt jellemző és megegyezik a Galga mente nagypénteki ételeivel. Schwalm E., 1974. 315., SZMNA I. 1. 319., Schräm F., 1972. 69., Vankóné Dudás J'., 1976. 29 Rákospalotán a kirántott csirke pünkösdi étel volt. Sergő E., 1964. 241. 30 A Jászságban a vőlegényes házhoz érkező új párt és a násznépet kínálták tejeskávéval és rostélyos kaláccsal. Bathó E., 1983. 162. 31 A lakodalmi étrend a Jászságban a századfordulón birgepörkölt, kalács és rétes, éjfélkor sült hús, s elmaradhatatlan a csigaleves. Csomor J.-né, DAMNA 1596—79. 67. Ez az étrend az általános Szolnok megye többi részén is. SZMNA I. 1. 323. Rákospalota századforduló előtti lakodalmain húslevest ettek, marhahúst savanyú káposztával, azután krumplikását vagy köleskását pacallal, majd kitolókását. Az 1920-as évekre ezt marhahúsleves, tormás főtt hús, ludaskása, paprikás csirke és sült tyúk váltotta fel. Sergő E., 1964. 234—236. Túrán régi lakodalmi étel a tehén pacaljából főtt savanyú leves, ma húsleves, sült és főtt hús, pörkölt, tejberizsa szerepel az étrenden. Schräm F., 1972. 113. A Mátraalján a lakodalmi főétkezésre tyúkleves bordáscsíkkal, főtt hús, szalados káposzta, később töltött káposzta és öregkása készült. Schwalm E., 1983. 36. 32 Schwalm E., 1983/a, 254. 33 Schwalm E. nem tartja palóc sajátosságnak. Főleg a nyugati palóc területeken terjedt el, s összefügg a szomszédos vidékek hasonló lakodalmi kalácsaival. Párhuzamai szlovák és magyarországi szlovák falvak körében figyelhetők meg. Schwalm E., 1983/a, 255. 34 Rákospalotán a halotti tor szokásos étele a gulyásos, míg a szomszédos Jászságban nem szerepelt az étrenden főtt étel, kenyeret vagy kalácsot és bort adtak a vendégeknek. A paprikás ételek főleg az alföldi települések halotti toraira készültek. Sergő E., 1964. 240., Schwalm E., 1974. 314., Gulyás É., 1973/a, 74., Kiss L., 1920. 91. r Ecsedi L, 1934. 327., Bereczki L, 1982. 209. 35 Szabó L., 1982. 200. 36 Kevés közös vonást mutathattunk ki a Budapest környéki települések közül Rákospalota táplálkozási szokásaival. 543
