Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Dinnyés István: A táj- és a természet hasznosítása a régészeti leletek alapján

164 Müller, R. 1975, 78—87, 90. A korábban késő középkorinak tartott, debrecen— szepespusztai és mohácsi eszközleleteket, indokoltan a késő avar korra keltezte. 165 Balassa I. 1973, 261—270. — Dienes I 1972, 27—29. — Müller R. 1971. — Müller R. 1975, 96—97. 166 Balassa I. 1973, 271—286. — Müller R. 1975, 96—98. 167 Leltározatlan leletek a CKM-ben. CKM Adattára 1894—82. — Rég. Füz. Ser. 1/33 (1980), 86—87. 168 Újként legjobban egy Kecskemét környéki ekevashoz — Balassa I. 1973, 278., 68/c ábra: határozottan aszimmetrikus penge, eltérő méretű köpűszárnyak — hasonlíthatott. 169 MNM RK 96/1931. 5. — Az eszközzel és használatával részletesen foglalkozott Müller, R. 1975, 78, 86—85, 92—95. 170 Népvándorlás és középkori sarlókhoz lásd Müller, R. 1975, 76—91. és Parádi N. 1976, 179—180. Vizsgálódásaikból minket annyi érint, hogy a tatárjárás előtti évtizedekben, Pest megye falvaiban is egymás mellett használták a nyakas sarlók különböző, fogazott és sima élű változatait. 171 TBM 68. 47. 64. — Dinnyés I. 1973, 48., XIV. t. 12. 172 Ásatási és más, terepen történt megfigyeléseire támaszkodva rekonstruálta a kézimalom lehetséges felépítését Méri I. 1970, 73—77., II. tábla. 173 Tápiószőlős—Téglás halom: TBM 75. 2. 45, 55, 58—59, 81.; Tápiógyörgye (0319/1. hrsz.) : a kemenceszáj előtt és mellette. 174 A Tápió-vidék okleveles adatainak gazdaság-, gazdálkodástörténeti vonatkozásaival Kocsis Gyula tanulmánya foglalkozik.