Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Dinnyés István: A táj- és a természet hasznosítása a régészeti leletek alapján
90 Párducz, M. 1966, 67., L. t. 32—34, 37—39, 41. A temető változatos alakú orsógombjait lásd a hivatkozott mű tábláin. 91 Tápiószentmárton: Dinnyés I. 1973, IX. t. 13. 92 TBM 71. 1. 47. 93 Bóna, I. 1975, 287. Itt jegyezzük meg, hogy a Dinnyés I. 1973, 40., IV. t. 2. közölt bronz tű keltezése helytelen. Valójában a tű sokkal fiatalabb, talán római kori lehet. 94 Dinnyés I. 1980a, 190, 195., 13. t. 7., 21. t. 7. 95 Farmos—Kása dűlő, 30. sír: TBM 76. 1. 28. 96 Dinnyés I. 1973, 46., IX. t. 14. — A farmosi tűtartó: TBM 76. 1. 27. 97 László Gy. 1941, 186—190., 2. kép. 98 Kalicz N. 1970, 42—43, 49. 99 MNM 94/1864. 8. — elveszett. Említi Kubinyi F. 1864, 172. Részletesen ismertette először Pulszky F. 1883, 53.. 9. ábra 5. 100 MNM RÖ 42/1937. 1—3. — MNM Adattára 125. T. II. — Patay P. 1961, 91., XXXIII. t. 5—6. 101 CKM 82. 97. 1. — CKM Adattára 1888—82. 102 Kalicz, N. 1968, 187. — A bronzkori bronzművességről, általában Kovács T. 1977, 31—43. Bronz nyersanyagot (rögök és egyéb bronztöredékek) Szentmártonkátán találtak: MNM 60/1878. 10. 103 Táviószele: Dinnyés I. 1973, 40., IV. t. 1.; Tápióbicske: MNM RÖ 62. 77. 6 104 Kovács, T. 1975, 22—24., 1—3. kép. Ugyanitt a késő vatyai fémművességről: 37—42. 105 Dinnyés I. 1973, 41., V. t. 7. 106 CKM 82. 96. 1. 107 MNM RÖ 100/1869. 3. 108 Dinnyés I. 1973, 41., V. t. 14. 109 Szabó M. 1971, 34—37., 7—8. kép. 110 Dinnyés I. 1973, 43., XVI. t. 1. 111 Müller, R. 1975, 66—69. 112 Részletesebben az állattenyésztés kapcsán tárgyaljuk őket. 113 CKM Adattára 1894—82. — Rég. Füz. Ser. 1/33 (1980), 86—87. 114 Bóna I. 1974, 44—45. 115 Dienes I. 1972, 42—43. A mesterség tárgyalásakor elsősorban Szabó Gy. 1954. munkáját használtuk. 116 Kalicz N. 1970, 13, 26, 29, 42—43. Részletesebben Csalog J. 1955, 31—41.; Csalog J. 1965. 117 Kalicz N. 1970, 17, 37,; 11, 28. szövegközti kép. — Kalicz, N. 1968. 161. 187. — Bóna, I. 1975, 260—262.; Kovács T. 1977, 25., 11. kép 1—4. — Szabó M. 1971, 33. — Bóna I. 1974, 40. — Méri I. 1964, 42. — Szabó K. 1938, 127—128. 118 (Tápió-)bicske, 1390. A határjárásban említenek halastavat: „piscaturam Fyzeg vocatam" — Bártfai Szabó L. 1938, 459. sz. regeszta. 1449-ben, ugyanitt már több halastavat is felsoroltak, a Füger, Feyerto, Füzeg nevűeket — Bártfai Szabó L. 1938, 754. sz. regeszta. 119 Bökönyi, S. 1958, 246, 1—2. kép táblázata. Megjegyezzük, hogy a Tápiószele—tűzkövesi és más, a továbbiakban felhasznált állatcsont-elemzések leletanyaga az egykori településeknek többnyire csak kis részét feltáró ásatásokból származik. 120 Bökönyi, S. 1969, 238—239. 121 Bökönyi S. 1981, 251—252. 122 Kubinyi F. 1861, 104—. 123 Bottyán A. 1955, 57., XIV. t. 124 MNM Adattára 208/1973. XIII. és 245/1974. XXII. 125 Bronzkori példányokkal kapcsolatban, cáfolva, hogy az eszköz ár lenne — Bóna, I. 1975, 259—260. Árként említ ilyen nyílhegyet Kalicz, N. 1968, 161., 34/2. típus és Kovács T. 1977, 11. kép, 11. 126 Részletesen ismerteti а típust Bóna, I. 1975, 260. — Kovács T. 1977, 11. kép, 6. 127 Párducz, M. 1966, 84., XIII. t. 1., 3—6; XLIX. t. 19—21; LH. t. 1—3. 128 Tápiószele—Somogyi Béla u.: Dinnyés I. 1973, 45., X. t. 9—15, 17—20. Farmos— Kása dűlő leletei а TBM-ben: Rég. Füz. Ser. 1/29 (1976), 51. és Rég. Füz. Ser. 1/30 (1977), 30. Szentmártonkáta: Csallány, D. 1956, 200., 933. sz. lelőhely: MNM RN 2/1939. 1—3. 129 László Gy. 1944, 312—313. — Az íjas vadászatnak a lovas népek harcászatában játszott fontos szerepére László Gy. 1944, 314. — Dienes I. 1972, 35. 130 Kovács, T. 1975, 22., 1/2. és 3/1. kép. 48
