Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Novák László: A Tápió vidékének hagyományos építkezése

mártonkátáról hasonlóan vélekedik: „Belrendezettségre nézve utszái elég szélesek és szabályosak . .. Az építkezésre egy szépítő bizottság van felállítva ... az újonnan épült házak tetőzete azért még mindig csak náddal és fazsindellyel készül. . ,"

19 Nagykáta esetében kiemeli Galgóczy az utcák szabályozottságát, s a házak elé ültetett fák jelentőségét, melyek által az „építkezési mód kezd a korral haladni, csinosodik", de kénytelen megjegyezni itt is, „bár cserepes házak egyet-kettőt kivéve, még nincsenek". Mély benyomást tett rá a Keglevichek egyemeletes kastélya.

20 A Tápióság falvai tehát még hűen tükrözték a hagyományos építkezési módot a XIX. század második felében. Néhány kivételtől (uradalmi épületek, udvarházak, kastélyok) eltekintve a házak többségét sárból építették, s náddal és rozsszalmával, zsúppal fedték be. Az anyagfelhasználás terén mutatkoznak már változások, de igen lassan változott meg az építkezés módja. Hogy századunk elején nagyobb előrelépés történt, kellően igazolják az* 1930, évi statisztika adatai is:

21 . ''' ''" ' : HÁZ ,.' Helység Tégla Téglaalap Sár Fa Cserép zsindely nád, zsúp ossz. Farmos 6 60 609 1 217» — 459 676 Kóka 12 17 951 —; 426 7 547 980 Nagykáta 54 188 1993 — 1007 16 1212 2235 Pánd 11 11 400 — 122 7 293 422 Szentmártonkáta 23 309 615 3 122 7 293 422 T.bicske 11 77 962 2 361 15 676 1052 T.györgye 23 293 1136 — 964 25 463 1452 T.ság 23 53 484 4 252 17 295 564 T.sáp 24 40 504 2 376 9 185 570 T.süly 40 60 372 9 333 10 138 481 T.szecső 42 188 469 9 437 12 259 708 T.szele 28 73 1905 119 1368 '22 735 2125 T.szentmárton 22 176 829 — 415 22 590 1027 Pánd 11 11 400 — 122 7 293 422 A kizárólagos téglaépítkezés aránya még csekély volt, csupán néhány százalékot ért el. Ennél lényegesen több volt a téglaalapra rakott sárfalú épület, ami jelzi az építkezés módjának előbbremozdulását. A tégla stabil alapnak bizonyult, amelyet azonban ha nem szigeteltek kellően, vajmi keveset ért. A nedvesség könnyen felszivárog a téglában, s a ráépített sárfal átvizesedve szétmállt, s a ház elpusztul. Ez a mégis korszerűbb építkezési mód Szentmártonkátán mutatott nagyobb elterjedtséget (32,5%), utána következett Tápiószecső (26,5%), Tápiógyörgye (20,1%). Kókán mindössze a házak 1,7%-át építették téglaalappal, s hasonlóan, a Tápióság helységeinek többségében alig érte el a 10%-ot (pl. Pándon 2,6%, Tápiószelén 3,4%, Nagykátán 8,4%, Farmoson 8,8%). Következésképpen a lakóházak és egyéb épületek többségét sárból építették fel. A legtöbb fundamentum nélküli lakóházat Kókán találjuk 1930-ban (96,0%)> de Tápiószelén is 91,7%-ban hasonlóképpen építkeztek. Hogy mennyire általá431