Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

G. Móró Csilla: Tápiógyörgye birtokviszonyai

rendelkeztek ide sorolható parcellákkal. Az előbbiek tulajdonában több dűlőút is van, hiszen egész határrészeket birtokolnak (pl. Nagy Megy er). Tápiógyörgye területének mindössze 2,8%-a volt lekötve a közbirtokosságok által. A következőkben képet kaphatunk arról, mekkora jövedelemmel rendelkeztek az egyes birtokkategóriák, s ebben a különböző művelési ágak mennyit hoztak. A birtokrészleti jegyzőkönyv nem tartalmazza a kataszteri tiszta jövedelmet, így az 1909. évi kataszteri kiigazítás alapján csak átlagjövedelmet tudtunk kiszámítani.

36 Egy k. holdat meg nem haladó parcellával 341-en rendelkeznek, a kategória átlagos jövedelme 1070,5 K, a határban előállított jövedelem 0,7%-a. A szőlő 675,5 K-t, a szántóföld 388,8 K-t, a legelő 3,4 K-t, a kert 2,8 К jövedelmet hozott. Egy tulajdonosra jutó átlagos jövedelem 3,4 K, mely megélhetésüket nem fedezte. 1—5 hold nagyságú törpebirtokkal 283-an rendelkeztek. Az összjövedelemből rájuk átlag 10 485 К jutott. Ebből 9387 К a szántóföldből, 711,4 К a szőlőből, 250 К legelőből, 136 К rétekből állt elő. Egy tulajdonosra 37 К jutott. 5—15 hold közé eső kisparaszti birtokon 159-en gazdálkodtak. E kategóriába tartozó tulajdonosok földje átlagosan 19 214 K-t jövedelmezett, melyből legtöbbet a szántók (16 646,2 K-t) hoztak, egyforma jövedelmet biztosítottak a legelők (1009,2 K) és a szőlők (1013,1 K-t), s kevesebbet a rétek (545,5 K-t). Egy tulajdonosra 120 К átlagjövedelem jutott. 15—30 holdas középparaszti birtokot 25 személy mondhatott magáénak. Területük 6588 К jövedelmet állított elő, melyből 5694 K-t a szántó, 594 K-t a legelő, 154,3 K-t a szőlő, 145,7 K-t a rét hozott. Átlagos jövedelme: 263 Korona. 30—50 holdas gazdagparaszti birtok 899,5 К jövedelmet hozott tulajdonosának. Ebből 724,5 K-t a szántó, 85,7 K-t a legelő, 65,2 K-t a rétek, 24,1 K-t a szőlők adtak. Egy tulajdonosra már magas átlagjövedelem, 449,8 К esik. A község nagybirtokosai közül Prónay Dezső birtoka 37 216 K-t jövedelmezett. Ebből legtöbbet, 28 268,2 K-t a szántók, 4351,2 K-t a legelök, utána 4121,8 K-t a rétek, 205,6 K-t a kertek, 256,2 K-t az erdő és 13 K-t a nádas hozott. A helység legnagyobb uradalmának (Györgyei testvérek) évi jövedelme 71 253,6 K, melyből 56 238,5 K-t a szántóföld, 8376,7 K-t a rét, 5651 K-t a legelő, 273,3 K-t az erdő, 412 K-t a nádas, 205,6 K-t a kert és 96,5 K-t a szőlő művelése eredményezett. A 17 nem györgyei lakosú tulajdonos jövedelme 256,4 К volt, ebből 196,8 K-t a szőlő és 59,6 K-t a szántóföld jövedelmezett. Úgy véljük, hogy az átlagszámítás ellenére jól mutatják adataink az egyegy birtokkategória jövedelmének és a legjövedelmezőbb művelési ágak arányát. A felvázolt arányokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy a györgyei tulajdonosok jövedelmének alapját döntően a szántóföldek adták. Kivétel az egy holdat meg nem haladó parcellával rendelkezők rétege. Mindez bizonyítja, hogy Tápiógyörgyén az általunk vizsgált időpontban (1909) a szántóföldi gazdálkodás volt a döntő, ezt követték jövedelem és terület nagyságában az állattenyésztést szolgáló rétek és legelők. A határ tiszta jövedelmének kis hányadát alkotta csak a kert- és szőlőművelés. A birtokkategóriák dűlőnkénti megoszlásának kimutatásából pontos képet kaphatunk arról, hogy az egyes határrészeket az uradalmi vagy éppen parasztgazdaság uralja (lásd 6. táblázat). Megállapítható, hogy 7 dűlő (köztük a na350