Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

G. Móró Csilla: Tápiógyörgye birtokviszonyai

382,1 к. holdat birtokol, átlagosan 15 hold szántót, akkor láthatjuk, hogy a szántóföldi gazdálkodás jelentette fő megélhetési forrásukat. Ugyanezt az elvet követve ha kiszámítjuk a gazdag parasztok 1 főre eső szántóföldmennyiségét, ami 24 k. hold, itt is megállapíthatjuk, hogy a szántóföld művelése jelenti jövedelmük forrását. Az extráneusok főként szőlőket birtokolnak a községben, de ez nem jelentős, mindössze 6,8%. Az urasági nagybirtokot megvizsgálva szembetűnik, hogy jelentősebb szőlőterület nincs birtokukban, tehát a faluban kizárólag a parasztok rendelkeznek szőlőbirtokkal. Láthatjuk, hogy a nádasból, erdőből származó haszon a Györgyei testvéreké és Prónay Dezső báróé. A számba vett kerteket is ők birtokolják, de meg kell említeni, hogy nem mind a 9,3 k. holdat művelik meg, mert ennek jelentős része díszkert. Az urasági nagybirtok a szántóföld 71%-át, a rét 91%-át és a legelő 82,7%-át birtokolja, tehát kedvező feltételekkel rendelkeznek a szántóföldi műveléshez és állattenyésztéshez is. összegezésül megállapíthatjuk, hogy a szőlő területét kivéve a többi művelési ágban a nagybirtok túlsúlya, illetve kizárólagossága érvényesül. Itt kell megjegyeznünk, hogy a két uraság a szomszédos falvakban is birtokolt földet, Györgyei Illés Tápiószelén 2306 és Farmoson 1080 k. holdat. Uradalma tehát három községben feküdt, s együttesen igen jelentős területet, 9187 k. holdat tett ki. Prónay Dezső báró nem ezen a vidéken, hanem Ácsán élt, ahol 4544 hold volt tulajdonában. Ezen kívül Farmoson 1036 k. holdat bírt, de a györgyei és a farmosi uradalom a báró Prónay Gábor-féle hitbizomány része, tehát kötött birtok volt, melynek nagy részét haszonbérbe adta ki. Tulajdonában levő föld összterülete 8713 к hold.

35 (Lásd az 5. táblázatot.) terület kh. Művelési ág terület kh. sz. f. rét legelő erdő FANÉT I. község 247,8 26,8 11,9 8,7 0,96 199,5 II. rórrí. kat. plébánia 56,8 42,6 8,7 5,5 kántoralap plébániaalap ebből 12,2 30,4 III. evangélikus egyház 0,6 0,6 IV. izraelita hitközség V. vasút 0,5 35,1 0,5 összesen : 340,8 A kataszteri felvételek révén a birtokviszonyok vizsgálatakor az egyéni birtoklás mellett a közbirtokosságot is felvázolhatjuk, mely a következőképp alakult 1899-ben: A közösség birtokában levő földmennyiségnek 80%-a földadó alá nem esik, hiszen a közlekedési és dűlőutak nagy része, a Tápió patak, a belterületen álló tanító, orvosi, első és másodjegyzői, községház, járványkórház és iskola épülete, ezen kívül a falu közepén egy nagy kiterjedésű (72,2 kh) ún. helytér, temető is közbirtokban van. Az általunk vizsgált helységben található sok mocsár és vízállás miatt a községen kívül a két uraság és az egyes birtokosok is 348