Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

G. Móró Csilla: Tápiógyörgye birtokviszonyai

FfíNET 6,7 % ÓZÓNTÖ 65,6 % HER! 0,07 X ват 3,0 % SZŐLŐ 0.9 % LEGELŐ 46,5 % ERDŐ 0,8 % NfíDAS 0,4 % 2. ábra. Tápiógyörgye határának művelési ágak szerinti megoszlása (rajz: Kogler A.). A következőkben nézzük meg az egyes művelési ágak területének változásait Tápiógyörgye határában. 1882.

26 1895.

27 1899

28 1909.

29 kh. kh. kh. kh. szántó 7499 7643 7949 8013 kert 113 25 9 43 rét 1207 1246 1096 1031 szőlő 109 113 114 107 legelő 2100 2150 2000 2000 nádas 24 50 22 22 erdő 94 95 97 97 „FANÉT" 950 816 813 787 Adataink jól mutatják, hogyan csökkent a nem termő és a kisebb hozadékú legelők területe a szántó javára. A legintenzívebb művelést kívánó és a legnagyobb jövedelmet hozó szántók kiterjedése közel 30 év alatt mintegy 7%-kal nőtt, a szőlők területében lényeges változás nem következett be. A kert művelési ág nagymértékben változott. 1882-es kiterjedése is (a határ egészében) jelentéktelen, majd a későbbiekben még kisebb területre korlátozódott. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e különbségnek feltételezhetően bevallási és besorolási okai is lehetnek. Az 1899-es birtokrészleti jegyzőkönyv alapján összesítettük a legkisebb értéket, ugyanakkor a két nagybirtokos tulajdonában levő dűlőkben 5—16 holdas parcellákat is találunk, melyeken a lakház, udvar és gazdasági épület megjelölést alkalmazták, s a nem termő területekhez lettek besorolva. A századfordulón a legelők, rétek nagysága is csökkent. Ez ösz345