Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

G. Móró Csilla: Tápiógyörgye birtokviszonyai

Az adatok világosan mutatják, hogy Tápiógyörgye elsősorban földművelő község, hiszen a kereső lakosság 80%-a foglalkozott őstermeléssel. Vizsgálódásunk célja alapján különösen érdekes számunkra a mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó népesség részletezése: 1900. 1910. 1. Birtokos és bérlő .. С11

, í birtokos onallo ( 100 h £elett haszonbérlő kisbirtokos v. bérlő kisbirtokos és napszámos részes földműves 2. Mezőgazdasági tisztviselő 3. Mezőgazdasági cseléd 4. Mezőgazdasági munkás 2 221 80 2 9 215 857 1 121 459 3 10 281 846 A fenti adatok értelmezésében nehézséget okoz az, hogy „a korszakra vonatkozó legteljesebbnek tekinthető 1900. és 1910. évi népszámlálási statisztikák sem hasznosíthatók maradéktalanul a birtokmegoszlás vizsgálatakor, elsősorban azért, mert nem abból indulnak ki, hogy a föld hány tulajdonos vagy birtokos kezén oszlik meg".

14 Alapforrásunk segítségével mi a birtokmegoszlást tártuk fel (lásd 4. táblázat), így az általunk számba vett 810 birtokos csak egy részét adja az őstermelő népességnek, hiszen általános volt az, hogy több családtag élt együtt, egy birtokon, akik mezőgazdasági bérmunkával járultak hozzá a családfő kisbirtokának jövedelméhez. A népességstatisztikában szereplő adatok összevetésében további nehézséget okozott az, hogy az alapvető foglalkozási megoszlásnál (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem .. .) külön napszámos és házi cseléd kategóriát is találunk. Mivel az őstermelőrétegnél külön mezőgazdasági cseléd és munkás kategóriát is megjelöl, ezért feltételezzük, hogy ezek a napszámosok és házi cselédek, a nagygazdák, tehetősebb iparosok, kereskedők és közalkalmazottak háztartási alkalmazottai. A statisztika mezőgazdasági munkás kategóriája így a napszámosok és summások nagyszámú rétegét foglalja magában, akik a két nagybirtokos györgyei, farmosi és tápiószelei birtokain, a szomszéd falubeli kisbirtokosok és más vidékek gazdaságaiban találhattak munkát. A mezőgazdasági tisztviselők és cselédek feltételezhetően a két 100 holdon felüli haszonbérlő és a két nagybirtokos gazdaságában dolgoztak, mert az 1897. évi gazdacímtár összesen 222 főben jelöli meg e négy helyen foglalkoztatott cselédek számát.

15 A 2 időmetszetet összevetve szembetűnik az, hogy 1910-re csökken azoknak a kisbirtokosoknak a száma, akik még földet is tudtak bérelni, jelentősen megnőtt azoké, kiknek saját földjük már nem nyújtott elegendő megélhetést. A mezőgazdasági munkás kategóriában ellentétes irányú folyamatot láthatunk, ezek száma a korábbi 56%-ra csökkent. A két változás között az az összefüggés tételezhető fel, hogy a mezőgazdasági munkásság 32%-a 1910-re kisbirtokot vásárolt, de bérmunkát továbbra is kellett vállalnia. „Tápiógyörgye nagyközség határos keletről Jászberény rendezett tanácsú várossal és Űjszász nagyközséggel, délről Nagy Abony nagyközséggel, nyugatról és északról Tápiószele nagyközséggel."

16 340