Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században
243 SZMNA 1/2. 80. A lovak egészségéért mindent megtettek: — Karácsony este a lovat ezüst pénzrül és almáról itatták; éjféli mise előtt egy darab kalácsot és pogácsát adtak a lovaknak, hogy egészségesek legyenek. Nagypénteken meg kellett mosni a lovakat a Tápióban, hogy ne rühesedjenek meg (Tápióbicske, Drabik József, 89 éves, közlése.) 244 Az apám nem fogott volna, csak hármat mindig, de már én befogtam a két lovat (Drabik László, 1874. Tápióbicske.) Vö. SZMNA 1/2. 80—86. Üjszász. 245 A ceglédi múzeumban jó néhány ilyen nagyméretű ökörharang, csengő került be gyűjtőmunkánk során. 246 A kérdéshez 1. Bodó S., 1981. 198—306. 247 Vö. Bodó S., 1981. 210—285. 248 Vö. Paládi Kovács A., 1973. 5—79.; valamint Györffy I., é. п., 247—273.; Tarr L., 1968. 249 L. az 1768-ból származó adatok sorozatát a vizsgált fárváinknál, Wellmann L, 1967. 193—261. 250 Vö. Paládi Kovács A., 1973. 41—42. 251 Lásd a táji típusok kérdéséhez Pettkó—Szandtner T., 1931. 155—157. 252 Vö. Paládi Kovács A., 1973. 43. 253 Paládi Kovács A., 1973. 46. 254 SZMNA 1/2. 177—178. .255 Vö. SZMNA 1/2. 180. 256 Ikvai N., 1963. MNA Farmos. 257 Meg kell jegyezzük, hogy az edények méretjelölésére csak mi használjuk — egyértelműség kedvéért — a litert. Falvainkban kiskosár, nagykosár, szakasztó, szakajtó, véka, kisszakasztó stb. megjelölés szerepel (gyakori körülírással és sajátos jelzőkkel: „pirosvesszejű, kopottfenekű, ferdeszegélyű" stb.). 258 Wellmann I., 1967. 193—261. 259 Wellmann I., 1967. 196. Tápiósáp. 260 Wellmann I., 1967. 198. Tápiósüly. 261 Galgóczy К., 1877. I. 186. 262 Vö. Nagy Varga V., 1984. e kötetben levő tanulmányával. 263 A témát részletesen elemzi Berényi I., 1984. dolgozata kötetünkben. 264 Bakács I., 1982.; Galgóczy K., 1877.; Bél M., 1977.; Borovszky S., 1910. stb. és a legfontosabb adatsorok tárháza Wellmann I., 1967. számtalanszor idézett forrásközlése. 265 Borzsák E., 1936. 41—61.; 1941. 209—230.; Kocsis Gy., 1979. 15—41. 266 A kötet szerkesztésekor önálló fejezetként tervezett néhány témakört (közlekedés, teherhordás, szőlő, gyümölcs, takarmány) kénytelenek voltunk munkánkban legalább vázlatosan áttekinteni, minthogy azok végül is nem készültek el önálló tanulmányként. 267 Vö. az alföldi (nomád) és a hegyvidéki (kárpáti) gazdálkodás problematikájához Hoffmann T., 1963. 342.; Ikvai N., 1967. 173—174.; Tálasi I., 1946, 1957. dolgozatait. 268 A terepmunka során jelentősebb közléseikkel segítségemre voltak az alábbi lakosok, kiknek szíves közreműködését ezúton is hálásan megköszönöm: Farmos: Medgyes István 91, Kovács János 86, Kóka: Belovai János 69, Szekeres Jánosné 88, Szabó Mihály 78, Urlick Károly 84, Mende: Bánhegyi Antal 68, Glózik János 80, Glózik Jánosné 81, Benyovics Mihály 56, Simon Ferencné 65, Nagykáta: Szabó Zsigmond 76, Kovács József 79, Kiss József 65, Szűcs Ferenc 67, Pánd: Gál János 66, Gulyás János 69, Demján Jánosné 81, Marsai József 45, Szentmártonkáta: Laszip Sándor 73, Zsarnánszky István 78, Tápióbicske: Bata János 76, Cseh Péter 82, Dudás István 45, Drabik József 70, Gödöny István 80, Illés József 65, Pecznyik Mihályné 78, Szigedi Vencel 78, Tápiógyörgye: Peregi Tóth István 94, Ladányi István 70, Tápióság: Árokszállási József 74, Árokszállási Györgyné 70, Báró Veronika 70, Bartucz Illés 88, Tápiósáp: Csernoczky Jánosné 67, Seprűs József né 82, Tápiósüly: Túri Péterné 78, Mészáros Istvánné 85, Mészáros János 79, Tápiószecső: Lesti Gergelyné 80, Papp József 52, Tápiószentmárton: Laczkó Jánosné 75, Kelemen Károly 79, Kovács Támadó Károly 76, Tápiószele: Antal József 74, Bánáti Mihályné 80, Úri: Bakos István 60, Bori Imréné 71, Csontos Imre 68, Csontos Imréné 65, Csontos Mátyás 92, Király István 68, Lévai István 72, Sárközi József 75, Sárközi Józsefné 72, Sárközi János 71, Üjszász: Vitorisz Ferenc 78, Brindzik István 76, Brindzik Istvánné 72 éves. 315
